Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...A Tao-tv. 18. §-a alapján azonban a kft.-nek a magánszemélyek és a kft. között, a szokásos piaci ártól eltérő áron (például kamatmentesen nyújtott kölcsön) kötött szerződés alapján nincs társaságiadóalap-módosítási kötelezettsége.Az Szja-tv. 72....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a peresített követelésekből – a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek, a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelmi díjak összege miatti követelések kivételével – a bíróság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Kölcsön szokásos piaci kamata

Kérdés: Társaságunk szabad pénzeszközeit eddig hitelintézetnél betétben helyezte el 0,15-0,25% kamatra. Kapcsolt vállalkozásunk egy nagyobb értékű ingatlant vásárolt, melyhez cégünk is nyújtott kölcsönt, mindenkori kamata megegyezik az MNB-alapkamattal. Helyesen állapítottuk-e meg a kapcsolt vállalkozásunknak nyújtott kölcsön kamatát?
Részlet a válaszából: […] ...helyes a szokásos kamat meghatározása. Egyrészt nem betéti kamatot, hanem a kölcsön kamatát kell meghatározni, másrészt az bizton állítható, hogy független félnek pénzügyi intézmény nem nyújt a jegybanki alapkamaton kölcsönt. A szokásos piaci ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...a felügyelőbizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összege, a nevükben vállalt garancia, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei közlésével;– kapcsolt felekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet 1. § (3) bekezdésének f) pontja értelmében: Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál; az összevonás tényétől függetlenül; az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. A bizonytalanság a kölcsönügyletek esetében merül fel részünkről. A transzferár-dokumentáció elkészítésekor mit kell az ügylet ellenértékének tekinteni: csak a felszámított kamatot, vagy a kamat és kölcsöntőke együttes összegét? Amennyiben társaságunk több kapcsolt viszonyban lévő vállalkozásának ad kölcsönt likviditási nehézségek áthidalása céljából, az adott kölcsönök összevonhatóságát milyen ismérvek határozzák meg: a felszámított kamat mértéke, a kölcsön összegének nagyságrendje, a futamidő?
Részlet a válaszából: […] ...transzferár-dokumentáció elkészítésekor az ügylet ellenértékének kölcsön esetén a felszámított kamatot kell tekinteni.A 22/2009. (X. 16.) PM rendelet szerint a szokásos piaci árra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség több szerződésre összevontan is teljesíthető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Társas vállalkozások közötti kölcsön

Kérdés: Mi a helyes számviteli és adózási eljárás a társas vállalkozások egymás közötti kölcsöneinek elszámolásával kapcsolatosan, ha kamatmentesen adják és kapják?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit (mire fordítható az adott/kapott kölcsön), ideértve azt is, hogy a kapott kölcsön után kell-e, illetve milyen mértékű kamatot és mikor kell fizetni, hogyan történik a kamat számítása;– a kölcsön visszafizetésének a garanciáit, fedezetét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti késedelmi kamat

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?
Részlet a válaszából: […] ...az esetre a Ptk. előírása az irányadó, mely szerint kamat felszámítása csak akkor állhat fenn, ha azt az egymással szerződő vállalkozások kikötötték. A késedelmi kamat jár, és kizárása szerződésben csak kötbér kikötése esetén lehetséges.Ezenkívül 2013....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Társaságok közötti kölcsönnyújtás

Kérdés: "A" Kft. "B" Kft.-nek milyen feltételekkel adhat 15 millió Ft összegű kölcsönt (nem kapcsolt vállalkozás)?
Részlet a válaszából: […] ...a kölcsönnyújtás feltételeit (mire fordítható az adott/kapott kölcsön), ideértve azt is, hogy a kapott kölcsön után kell-e kamatot fizetni, az milyen mértékű, és mikor kell fizetni, hogyan kell a kamatot kiszámítani;– a kölcsön visszafizetésének a garanciáit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Kölcsön kamata

Kérdés: Nem kapcsolt vállalkozások közötti kölcsön nyújtása esetében kötelező-e kamatot kikötni? Kapcsolt vállalkozások közötti kölcsön kamata esetében, az összehasonlító árak módszerét alkalmazva, a kölcsönt felvevő adózó számlavezető bankja által a hitelként kihelyezett összeg kamatával kell számolni. Egy pénzintézetnek sokféle hitelformája van. Melyik hitelkamatot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. előírása szerint [(522. § (2) bekezdés]: "Ha ahitelező pénzintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -, az adóskamat fizetésére köteles (bankkölcsön)." E szerint – ha a hitelező nempénzintézet, kamat kikötése – függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Kamatmentes kölcsön

Kérdés: A kft. egyszeri nagy összegű kamatmentes kölcsönt adott egy másik kft.-nek, ingatlanfedezet mellett, telekkönyvi bejegyzéssel. A kölcsönszerződést közjegyző hitelesítette. Van-e adóvonzata? És mi a helyzet akkor, ha a kft. magánszemélynek ad kölcsönt kamatmentesen?
Részlet a válaszából: […] ...1959. évi IV. törvény (aPtk.) 232. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződéses kapcsolatokban – hajogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. A vállalkozások egymás közöttikapcsolatában ilyen kivétel nincsen. Ebből az következik, hogy a kérdésszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.
1
2