34 cikk rendezése:
1. cikk / 34 Tagi kölcsön kamata
Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
2. cikk / 34 Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása
Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
3. cikk / 34 Alapkamat-növekedés kapcsolt vállalkozásnak nyújtott kölcsönnél
Kérdés: Adott egy kft., amely a kapcsolt vállalkozói viszonyban lévő másik kft.-nek 2019-ben kölcsönt nyújtott. A kölcsön kamata fix, a szerződés szerint a folyósításkori jegybanki alapkamat + 5% volt. Most, 2021-2022-ben, mivel a jegybanki alapkamat már 2,9%, felmerül-e a két kft.-nél bármilyen korrekció emiatt? Vagy azzal, hogy a folyósításkori kamat mértéke megfelelt anno a piaci árnak, le vannak védve?
4. cikk / 34 Alultőkésítés
Kérdés: Egy kft. nagy összegű, nem hitelintézet felé fennálló, cégcsoporton belüli kölcsöntartozással rendelkezik. A saját tőke negatív. A fennálló kölcsöntartozás után jelentős összegű kamatot fizet minden évben. A kft. rendelkezik egy kölcsönköveteléssel is, amely szintén egy kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. A kölcsönkövetelés után kamatbevétele keletkezik. A kft. adótanácsadója szerint az alultőkésítés miatt csupán a kamatráfordítás és a kamatbevétel különbségével kell megnövelnünk az adóalapot. Mi ezt a törvényből nem tudjuk levezetni. Véleményünk szerint a kölcsönkövetelést csak a kötelezettségállomány számítása során vehetnénk figyelembe (ez viszont a negatív saját tőke miatt nem érinti az alultőkésítés eredményét), az alultőkésítés alapját jelentő fizetett kamat összegét pedig nem csökkenthetjük a kapott kamatok összegével. Melyik értelmezés a helyes?
5. cikk / 34 Cégek közötti kölcsön
Kérdés: "A" cég kölcsönt adott kamatfizetés kikötése mellett "B" cégnek. Pár hónappal később szolgáltatást nyújtott "B" cég "A" cégnek. "B" cég a kölcsönt nem fizette vissza "A" cégnek a számla benyújtásakor, hanem beszámították a szolgáltatásnyújtás kiegyenlítésébe. A kamat összege nem érte el az 1,5 millió forintos készpénzt, limitet. A kölcsönt, illetve a beszámítást be kellett volna jelenteni? Mi az a minimális kamat, amit kölcsön esetén fizetnie kell egy kft.-nek egy másik társaság felé?
6. cikk / 34 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
7. cikk / 34 Kapcsolt vállalkozás az Szt. szerint
Kérdés: A számviteli törvény szerint értelmezhető kapcsolt vállalkozás meghatározására és beszámolóban való szerepeltetésére vonatkozóan különböző helyen különféle tájékoztatás szerepel. Az alapkérdés, hogy A két leányvállalata (B és C egymással csak testvérek) egymás közötti kapcsolatát a beszámolóban a kapcsolt vállalkozások soron kell-e hozni? Az 5708. számú válasz szerint nem, az 5879. számú kérdésre adott válasz szerint igen. Melyik a helyes?
8. cikk / 34 Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél
Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
9. cikk / 34 Szokásos piaci ár nyilvántartása
Kérdés: A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet 1. § (3) bekezdésének f) pontja értelmében: Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál; az összevonás tényétől függetlenül; az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. A bizonytalanság a kölcsönügyletek esetében merül fel részünkről. A transzferár-dokumentáció elkészítésekor mit kell az ügylet ellenértékének tekinteni: csak a felszámított kamatot, vagy a kamat és kölcsöntőke együttes összegét? Amennyiben társaságunk több kapcsolt viszonyban lévő vállalkozásának ad kölcsönt likviditási nehézségek áthidalása céljából, az adott kölcsönök összevonhatóságát milyen ismérvek határozzák meg: a felszámított kamat mértéke, a kölcsön összegének nagyságrendje, a futamidő?
10. cikk / 34 Kapcsolt vállalkozások közötti késedelmi kamat
Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?