Interneten közzétett reklámszlogen

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
Részlet a válaszából: […] A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) értelmében reklámadó-kötelezettség terheli a reklámok Rtv. 2. §-ában rögzített platformokon történő közzétételét. Az Rtv. 1. § 7. pontja szerint reklámnak minősül:– egyrészt a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Weblapon közzétett reklám

Kérdés: Külföldi tulajdonú társaságként a weblapunk négy nyelven (a magyar nyelv mellett még három másik nyelven is) is elérhető, a weblap látogatójának döntésétől függően jelenik meg (adott nyelvű) tartalom az adott oldalon. A weblap domainneve .com-ra végződik, tehát nem magyar bejegyzésű weblapról van szó. Tekintve, hogy a reklámadótörvény csak a túlnyomórészt magyar nyelvű oldal esetén ír elő adókötelezettséget, álláspontunk szerint a weboldalon közzétett reklám nem adóköteles. Helyes-e az értelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] Az Rtv. 2. §-ának e) pontja értelmében reklámadó-kötelezettséget keletkeztet az is, ha a reklámot interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon teszik közzé. Az internetes reklámközzététel az Rtv. normaszövege alapján tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Reklámadó (nyomtatott anyag)

Kérdés: Két belföldi, magánszemélyek tulajdonában lévő társaság – A és B – kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az A társaság belföldre, míg a B társaság 85-90%-ban külföldre értékesít. A és B társaság belföldön készített reklámanyagokat (pl. katalógus, reklámtáska), amelyeket az értékesítésekhez csatolva használnak fel, belerakva azokat a megrendelőknek összekészített csomagokba. Mindkét társaság a reklámadó alanya. Az adóalapot hogyan határozom meg, megrendelői pozíció vonatkozik-e rájuk, és melyik értékhatár a mérvadó? A reklám közzétevőjétől átvállaló nyilatkozattal nem rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem egyértelmű, hogy a reklámanyagok A és B társaság tevékenységét, termékeit népszerűsítik, vagy az ügyfelek tevékenységét.Ha A és B saját tevékenységét, termékét stb. szolgálja a nyomtatott anyag, akkor az saját reklámnak minősül, és az adó alapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.