Reklámhordozó óriásplakát önkormányzati adója

Kérdés: 2018. január 1-jétől az önkormányzatok építményadóval terhelhetik a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozót. Társaságunk rendelkezik olyan eszközzel (óriásplakáttal), mely a törvény szerinti reklámhordozó fogalomnak megfelel. Ezek közül néhányat megszüntettünk 2017-ben, ezért azok után nyilván nem kell adót fizetni. Kérdéses azonban, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a berendezést 2018-ban szereljük le? A Htv. szerint az adókötelezettség csak a reklámhordozó létesítését követő évtől keletkezik, ugyanakkor a leszerelendő óriásplakátot még korábban létesítettük. Ezért az évben leszerelt eszköz tekinthető-e olyannak, mint amelyik egyáltalán nem adóköteles, illetve csak akkor kellene utána adót fizetni, ha 2019-ben is meglenne? Miképp kell eljárni abban az esetben, ha az óriásplakáton az év egy részében nincs plakát, tehát az üres, figyelemmel arra, hogy reklámhordozónak csak az minősül, amely túlnyomórészt reklám közzétételére szolgál? Változtat-e a helyzeten az, ha január 1-jén nincs reklám a plakáton? Vannak továbbá olyan reklámeszközeink is, amelyek mindkét oldalára lehet reklámfeliratot elhelyezni. Ebben az esetben az eszköz mindkét oldala után kell építményadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó, azaz funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt a reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Interneten közzétett reklámszlogen

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban: Rtv.) értelmében reklámadó-kötelezettség terheli a reklámok Rtv. 2. §-ában rögzített platformokon történő közzétételét. Az Rtv. 1. § 7. pontja szerint reklámnak minősül:– egyrészt a gazdasági reklámtevékenység alapvető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Tájékoztató filmek reklámadó kötelezettsége

Kérdés: Cégünk – részint termékeinket bemutató, részint az egészséges életmód kialakítását segítő, betegtájékoztató, oktató célú – tájékoztató filmjei a gyógyszertárak, bevásárlóközpontok üzletterében elhelyezett monitorokon futnak. A monitorok egy részét a helyiség falán rögzítették, más részüket rögzítés nélküli (mozdítható) állványokon helyezték el. A kérdés az, hogy felmerül-e reklám­adó-kötelezettség az említett esetekben, illetve ha igen, akkor ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálják, a fenti fogalom alapvető tartalmi kritériuma nem teljesül, így a közlés nem minősül az Rtv. alkalmazásában reklámközzétételnek. Amennyiben azonban ezeken a filmeken látható, hallható a cégre (akár konkrét megnevezés, akár logó, embléma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...2. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint adóköteles tényállást valósít meg – többek között – az ingatlanon történő reklámközzététel is.Ebben az esetben az adó alanyának (közzétevőnek) a reklám elhelyezésére szolgáló ingatlant reklám céljára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Saját reklámfilmek bemutatása különböző fórumokon

Kérdés: A saját termékünket népszerűsítő, saját magunk által legyártatott reklámfilmeket egyrészt lehet látni a televíziós csatornák reklámjaiban, valamint a hirdetésszolgáltatókkal való szerződés alapján bizonyos internetes oldalakon, továbbá azokat mi magunk is feltöltjük a saját Facebook-profilunkra. A kérdés az, hogy ezekben az esetekben milyen fajta reklámadó-kötelezettség valósul meg, és ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszából: […] ...e) pontja szerint az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven, vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon történő reklámközzétételt. Előbbi esetben az adó alanya az Rtv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a médiaszolgáltatásokról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Nyereményakció, nyereménysorsolás reklám-e?

Kérdés: Társaságunk nyereményakciót indított bizonyos termékei vásárlásának ösztönzése érdekében, melynek során magát az akciót is hirdeti, reklámozza szórólapokon, saját weboldalán, továbbá médiahirdetést is alkalmaz. Kérdéses számunkra, hogy a nyereményakció és a nyeremény sorsolása reklámadó-kötelesnek minősül-e, és ha igen, akkor mi lesz az adó alapja?
Részlet a válaszából: […] ...anyagon, ingatlanon, valamint az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklám közzététele.Önmagában véve a nyereményjáték vagy annak sorsolása nem tartozik az Rtv. hatálya alá, mert nincs ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Reklámadó (megrendelő, reklámügynökség)

Kérdés: Ha a reklám közzétételének megrendelője nem rendelkezik nyilatkozattal, és az adott hónapban kézhez vett számlán szereplő ellenérték a 2,5 millió forintot meghaladta, akkor a feletti rész (adóalap) után 20% mértékű reklámadót kell fizetni. Ezek szerint ez bruttó összeg? Partnerenként, számlánként, vagy havi összes reklám célú költséget kell figyelembe venni? Vannak olyan cégeink, akik megveszik a reklámfelületet (általában bérleti díjként számlázzák nekik), és ezeket értékesítik tovább. Ők lennének a törvény 1. §-a (2) bekezdésének 11. pontja szerinti reklámértékesítő ügynökségek? Ezeknek a cégeknek a nettó árbevétele nem éri el az 500 millió Ft-ot. Viszont ha pl. egy 3 milliós reklámfelületről beszélünk, akkor meg kell fizetnie a 20%-os reklámadót? Ha igen, akkor ez esetben már nyilatkozhat a vevőjének, hogy ő megfizette azt?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolt vállalkozása a médiaszolgáltatást nyújtónak, és (ii) a szolgáltatóval kötött szerződés alapján jogosult reklámszerződés közzétételére szerződést kötni. Például ha van egy sportszolgáltatást sugárzó tévécsatorna, és annak kapcsolt vállalkozása (és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...(konszolidált) üzletijelentését, az ezekről készült könyvvizsgálói jelentést hiteles fordításban,magyar nyelven közzé kell tenni. A közzétételről a magyar, mentesíthetőanyavállalat köteles gondoskodni.2. Közbenső mérleg [21. §(5) bekezdése]Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] ...– ki kell térni a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára is.Független könyvvizsgálói jelentés, letétbe helyezés, közzététel [Szt. 153., 154., 156., 158. §-aihoz]A formainak tűnő változás (a könyvvizsgálói jelentés elé került a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.