Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...három helyen (a számviteli törvényben, a személyijövedelemadó-törvényben, a KSH munkaügyi statisztikában) történő szabályozás követelményeinek a számvitel – röviden – csak akkor tud megfelelni, ha az 55. számlacsoport számláinak kijelölésénél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...akkor valóban ellentmondás van az Szt. és az Áfa-tv. között. (Nem ez az egyetlen, gondoljunk csak a teljesítés időpontjára!)Alapvető követelmény, hogy a pénzügyi lízinget lízingszerződés támasztja alá, és nem bérleti szerződés. Így a fizetendő részleteket (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Bérbeadáshoz kapcsolódó költségek számlázása

Kérdés: A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek – mint üzemeltetési költség – szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti díj arányosrésze elszámolható közvetített szolgáltatásként. Ez esetben teljesül az Áfa-tv.8. §-a (4) bekezdésének a követelménye is, az áfaszabályok szerint isközvetített szolgáltatás lesz, ugyanolyan mértékű áfa felszámításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Költségelszámolás a székhelyre

Kérdés: A Számviteli Levelek 555. kérdésére adott válaszhoz kérem a törvényi hivatkozást. A válasz vonatkozik az egyéni vállalkozóra is?
Részlet a válaszából: […] ...a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak (Szt. 165. §).Számviteli bizonylat minden olyan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.