16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Osztalék elengedése
Kérdés: Egy társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot elengedi. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt az elengedőnél? Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?
2. cikk / 16 Osztalékkövetelés engedményezése
Kérdés: Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa – a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott – osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!
3. cikk / 16 Kifizetett osztalék visszafizetése jelentős összegű hiba miatt
Kérdés: A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?
4. cikk / 16 Osztalékelőleg a mérlegkészítés időszakában
Kérdés: A kft. 2018. évi beszámolóját 2019. 02. 28-án fogadták el, a taggyűlés 10.000 E Ft osztalék kifizetéséről döntött. 2018. év folyamán 5000 E Ft osztalékelőleg került kifizetésre. 2019. 01. 01. és 2019. 02. 28. időszakban dönthet-e a társaság további 3000 E Ft osztalékelőleg kifizetéséről? Ha igen, milyen időpontra vonatkozó közbenső mérleg alapján? Ha nem dönthet, de mégis döntenek, akkor azt a 2018. évi beszámolóban elfogadott osztalék terhére kell elszámolni, vagy a 2019. évi várható osztalék terhére elszámolandó osztalékelőleg lesz?
5. cikk / 16 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
6. cikk / 16 Átalakulás után osztalékfizetés
Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
7. cikk / 16 Sajátos törzstőkefeltöltés
Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
8. cikk / 16 Osztalékelőleg 2016-ban
Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
9. cikk / 16 Ki nem fizetett osztalék elajándékozása
Kérdés: A kft. tagja jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékköveteléssel rendelkezik a kft.-vel szemben, amelyet egy (a kft.-ben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkező) másik magánszemélynek ajándékoz. Milyen jogcímen lehet a másik magánszemély számára ezt a kifizetést teljesíteni?
10. cikk / 16 Ki nem fizetett osztalék elévülése
Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?