Praxishitel átvállalása

Kérdés: A praxishitelt az orvos-bt. átvállalta. Elszámolhatja-e költségként a kamatot és az árfolyamveszteséget, mint a vállalkozás érdekében felmerült költséget? Köteles-e ezeket áthárítani az orvos tagra, akinek semmi személyes külön előnye nem származik abból, hogy a praxist nem ő fizette ki, hanem a bt.-je? Ő tartozik most a bt.-nek a praxis árával. A bt. viszont hasznot húz abból, hogy praxis­joggal rendelkező orvosa van, aki nélkül nem is működhetne.
Részlet a válaszából: […] ...orvos a bt.-nek fog tartozni), akkor a bt.-nél az orvos helyettfizetett törlesztés, kamat, árfolyam-különbözet összegét az orvossal szembenikövetelésként kell előírni (T 361 – K 384). A bt.-nél így kimutatásra kerülő,orvossal szembeni követelés – orvos általi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Elengedett kötelezettség ajándékozási illetéke

Kérdés: A 3503. számú kérdésre adott válaszukban azt írják, hogy az elengedett kötelezettség után "a megajándékozottnak" illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Kérem, erősítsék meg ezt az álláspontjukat. A 2007. évi törvények, illetve az APEH állásfoglalása alapján – szerintem – egyértelmű, nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség 2007-ben. A 2007/142. Adózási kérdésben arról írnak, hogy a kötelezettség elengedése ingyenes jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Ugyanakkor az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. alkalmazásában ingónak tekintendő a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek, tehát ilyen esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2008. januári változás valóban nevesíti a követelést: "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" is a vagyoni értékű jogok közé tartozik. Ez érthető akkor, ha egyik társaság harmadik személlyel szembeni követelést ad ajándékba a másik társaságnak, de nem értelmezendő az elengedett kötelezettségre.
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől kiegészült a következőkkel: e törvény alkalmazásában... vagyoniértékű jog... "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" szövegrésszel.Természetesen, ez a szövegrész értelmezhető úgy, ahogyan azta kérdező teszi. Ha valaki egy harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Háziorvosi praxisjog elszámolása

Kérdés: Egy orvos-egészségügyi kft. 3 millió forint törzstőkével 3 taggal alakult 2004-ben. Az egyik orvos-tulajdonos magánpraxist vásárolt 8 millió forint értékben. A praxisjogot – a kft. másik 2 tagjának hozzájárulásával – egyrészt a törzstőke 3 millió forintjából, másrészt az egyik orvos tag által nyújtott tulajdonosi hitelből vásárolta meg. A kft. könyveiben a praxisjogot immateriális jószágként mutatja ki. Lehet-e utána értékcsökkenést elszámolni? Lehet-e a tulajdonosi hitel összegét hosszú lejáratú kölcsönként kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...ki.A kérdésben leírt esetben tehát a kft. a 3 millió forinttörzstőkét kölcsönadta egyik tulajdonosának, és azt a visszafizetésig akövetelések között kell kimutatni. Kölcsönszerződést kell a kft.-nek kötnie azérintett, a praxisjogot vásárló tulajdonosával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.