Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés:

"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?

Részlet a válaszából: […] ...Azt olvastam, hogy a különbözet oszlopba kell tenni a vagyonmérleg-tervezetben a tulajdonos lemondását pótbefizetésből származó követeléséről, amelyet a jogelőd felé teljesített. Ezt mindenképpen meg kell tennie? És ha igen, azt mivel szemben kell könyvelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Cash flow kimutatás néhány sorának tartalma

Kérdés: A számviteli törvény szabályozza, hogy miként kell az egyes gazdasági események cash flow-ra gyakorolt hatását bemutatni. A cash flow kimutatás összeállítása során bizonyos tételeket (a működési cash flow esetén) a mérlegből kell átvenni. Ugyanakkor, ha a mérleg és a cash flow kimutatás sorait tekintjük, a mérleg bizonyos követelések és kötelezettségek esetén részletesebb tagolást ír elő, mint a cash flow kimutatás, így egyes jogcím szerinti tételeket a kapcsoltsági viszony alapján át kell sorolni a mérlegben. Ebből adódóan, pl. egy kapcsolt vállalkozási viszonyban álló fél felé fennálló szállítói tartozást az A változatú mérlegben az F./III./6. sorban a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsoron kell kimutatni. Az ilyen tételt a cash flow kimutatás I./6. sorában, mint szállítói kötelezettség változása, vagy I./7. sorában, mint egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása kell szerepeltetni? Hogyan kell eljárni egy kapcsolt féltől kapott rövid lejáratú kölcsön esetén, amit a mérlegben szintén a fenti soron kell kimutatni? Az ilyen tételt a finanszírozási cash flow rész III./21. sorában hitel és kölcsön felvételeként kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 7. számú melléklete tartalmazza a cash flow kimutatás összeállítására vonatkozó általános és részletes előírásokat. A melléklet általános jelleggel előírja, hogy a cash flow kimutatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Hosszú ideje fennálló tételek rendezése

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
Részlet a válaszából: […] ...mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások.)Itt kell megjegyezni, a számviteli előírások csak a követelések és a kötelezettségek esetében ismerik az elévülés intézményét, az egyéb eszközök vonatkozásában nem! A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozás

Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdoni hányad mindegyikben meghaladja a 20 százalékot, de nem többségi tulajdonos.Az Szt. 29. §-ának (3a) bekezdése alapján: a Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegtétel (sor) azokat a termékértékesítéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Ki nem fizetett osztalék a könyvekben

Kérdés: A 2014-ben előírt, eddig még ki nem fizetett osztalékot hogyan kell a könyveinkben szerepeltetni 2016-ban? Ha 2018. évben szeretnénk azt felvenni, hogyan tehetjük meg? A 2015. évben az adózott eredmény terhére jóváhagyott, de 2016. évben még ki nem fizetett osztalékot vissza kell rendezni. Ezt könyvelni is kell? A Tao-tv. szerinti bevallással is egyeznie kell az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség összege csak akkor változik, ha a jóváhagyott osztalékot részben vagy egészen kifizetik, vagy elengedik a tulajdonosok követelésüket, vagy a tulajdonosok követelésükkel tőkét emelnek. Ha ezek egyike sem történt meg, akkor a 2016. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...társaságnak az a gazdálkodó szervezet minősül, amelynek mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a pályázatot kiíró szervezethez, és az az elszámolást a mérlegkészítés időpontjáig – dokumentáltan – elfogadta.A vásárolt követelések elszámolásával kapcsolatosan is – a 2016-tól hatályos előírásoknak való megfelelés érdekében – pontosítottak.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információk);– kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő kölcsönök, követelések, kötelezettségek bemutatása mérlegsoronként külön-külön az anya-, illetve leányvállalattal szemben;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Jóváhagyott osztalék csökkentése

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonosok dönthetnek arról, hogy lemondanak a már megszavazott osztalékról vagy annak egy részéről, elengedik az osztalék miatti követelésüket vagy annak egy részét, ezzel csökkentik a járó osztalék összegét, az elengedett követelést pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Térítés nélküli átadás

Kérdés: A bt. a már nem használt eszközét átadná egy kft.-nek, ahol a beltagnak 33%-os üzletrésze van. Ha ingyenesen adná át, milyen adóvonzata lenne? Hogyan történik a számviteli elszámolás mind a bt.-nél, mind a kft.-nél? Az átadásra kerülő eszköz már nullára leírt, de a piaci értéke közel 20 millió forint. A kft. – jelenleg – e nélkül az eszköz nélkül is veszteséges. Így nem tud nyilatkozni. Segítene az, ha mégis tudna árbevételt realizálni? Ha a kft. az eszközzel nem tud mit kezdeni, eladhatja? Ez egyszerű értékesítés? De nem lesz mit leírnia, jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni (T 8891 – K21-22, 11-16);= térítés nélkül átadott eszköz piaci értéke alapjánfizetendő áfát pedig az átvevővel szembeni követelésként kell kimutatni (T 368- K 467);az átvevőnél:= a térítés nélkül átvett eszközhöz kapcsolódó, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.
1
2