Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...szabad tőketartalék és az adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék együttes összege legalább 12 millió forint volt!), akkor a könyvelés-az üzletrész visszavásárlási értéke esetében: T 373 – K 4792, a volt tulajdonost terhelő adók (személyi jövedelemadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...saját üzletrészek könyv szerinti (valójában visszavásárlási) értékét az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján. A könyvelés adataiból ellenőrizhető, hogy az üzletrész visszavásárlása során a kft. helyesen járt-e el. A visszavásárolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Visszavásárolt üzletrész lekötött tartaléka

Kérdés: A kft. a 2019. évben 3000 E Ft-ért visszavásárolja a kilépő tag alapításkori 280 E Ft értékű üzletrészét. Az üzletrész a kft. tulajdonában van. T 3731 – K 384 3000 E Ft-ért a visszavásárlás, T 4131 – K 4142 3000 E Ft vagy 280 E Ft összeggel? Kérem segítségüket az ügylet kontírozásához!
Részlet a válaszából: […] ...szerinti értékét (az adott esetben a 3731. számlára könyvelt 3000 E Ft-ot).Így a kérdés szerinti kontírozás helyesen: T 4131 – K 4142 könyvelési tétellel 3000 E Ft.A kérdés szerint 2019. évben vásárolta vissza a kft. a 280 E Ft névértékű üzletrészt. Nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Osztalékfizetés jóváhagyás nélkül

Kérdés: Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e ellenőrizni az előző évet?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:184. §-ának (1) bekezdése szerint a társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...közötti – nyereségjellegű – különbözetet. Ez a kérdés szerinti adatok alapján 5 M Ft. És hogyan könyveljük?– az eladási ár könyvelése: T 366 – K 9721; 15 M Ft,– az eladott részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 – K 171-179; 10 M Ft,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Kérdés: A számviteli törvényt a 2015. évi CI. törvény több ponton módosította az osztalék megállapításával kapcsolatosan. A módosítás előtt a 39. § (3) bekezdése alapján a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalék jelentette az osztalék forrását. A módosítás pedig az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként történő felhasználását szabályozta. Ezt úgy kell értelmezni, hogy 2015 előtt elsődlegesen a tárgyévi adózott eredmény jelentette az osztalék forrását, ha ennél több osztalékot állapítottak meg, akkor a kiegészítés az eredménytartalékot csökkentette, ezt követően pedig – mivel az osztalék mindig az eredménytartalékból kerül kifizetésre – az eredménytartalék jelenti az osztalék forrását, aminek része természetesen a nyitás után ide vezetett előző évi adózott eredmény is?
Részlet a válaszából: […] ...szerv által hozott határozatnak szólnia. A tárgyévi adózott eredmény felhasználható osztalékfizetésre is (bár az osztalékfizetés könyvelése nem az adózott eredménnyel szemben történik, mivel az osztalék kifizetésének időpontjában már nincsen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Osztalék 2017-ben közbenső mérleg alapján

Kérdés: Társaságunk a 100%-os leányvállalatától a 2017. év terhére osztalékot vonna el. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor döntött a tulajdonos osztalékról, amelyet a leányvállalat pénzügyileg rendezett, az anyavállalatnál 2017-ben bevételként elszámolták. Kérdés, hogy 2017-es évközi, könyvvizsgálattal alátámasztott beszámoló alapján van-e lehetőség további osztalékelvonásra, amelyet az anyavállalat bevételként elszámolhat (nem osztalékelőlegként)? Az osztalék forrása a leányvállalat korábbi eredménytartaléka, illetve az évközi beszámolóban kimutatott adózott eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint – úgy tűnik, hogy jogszerűen – teljesültek a 2016. évi osztalékfizetésre vonatkozó előírások, helyesen történt a könyvelés is. A leányvállalat 2017. évi eredményének, eredménytartalékának ismeretében – közbenső mérleg alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...feltétel teljesül, akkor lehet szó az alapító tag üzletrésze visszavásárlásáról, csak ezt követően lehet a gazdasági események könyvelését ismertetni. A könyvelés menete:– a visszavásárolt üzletrész vételára: T 373 – K 478;– a vételárnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

2015-ben jóváhagyott osztalék a 2016. évi beszámolóban

Kérdés: A 2015. évi beszámoló elfogadásakor a társaság jóváhagyta az aktuális évi adózott eredményt osztalékként, valamint kiegészítette ezt a korábbi évek eredményéből. Így a 2015. évi mérleg szerinti eredmény nulla, míg az adózás előtti 20 millió Ft. A 2016. évi beszámoló elkészítése során hogyan járjunk el helyesen? Biztosítva a záró, nyitó egyezőségét, de a mérleg és az eredménykimutatás közötti egyezőséget is, hogyan kell megnyitni a 2016. évi beszámolóban az előző évi oszlopot?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelni nem kell. A nyitást követően a 2015. üzleti év mérleg szerinti eredményét kell csak az eredménytartalékba átvezetni. A könyvelés nyitó adatai a 2016. üzleti év szabályainak megfelelnek, mert az eredménytartalék nem tartalmazza a jóváhagyott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Jóváhagyott osztalék az anyacég könyveiben

Kérdés: Az anyavállalat 100%-ban tulajdonosa két leánycégnek, amelyeknél 2015-ben osztalékot hagytak jóvá. Az egyik leánycég osztalék-jóváhagyása időben előbb történt, mint az anyacégé, a másik leánycégnél az anyacéggel azonos napon. Az anyacégnél a leánycégek jóváhagyott 2015. évi osztalékát 2015. évre nem könyvelték, az osztalékok teljes összegét 2016-ban átutalták. Mi a helyes könyvelés és beszámolókészítés 2016-ban? Maradhat-e az anyacég könyvelésében a 2016. évi adatok között a fizetett osztalék, vagy 3 oszlopos beszámolót kell készítenie az anyacégnek?
Részlet a válaszából: […] ...(az osztalékról való döntés időpontja biztosan később van, mint az anyacég mérlegkészítés időpontja) nem kell az osztalék 2016. évi könyvelését helyesbíteni. (Az első leánycég esetében sem, ha az osztalékról való döntés időpontja későbbi időpont, mint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.
1
2
3