Munkaszemüveg

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek az alábbi eljárást véleményezni, illetve amennyiben az az Önök álláspontja szerint nem felel meg a törvényi előírásoknak, úgy a helyes módot részletesen – kitérve a főkönyvi és az áfaelszámolásra, bizonylatolásra is – bemutatni! Cégünk az 50/1999. EüM rendelet 1. § (1) a) bekezdés szerinti munkavállalók részére a rendeletben meghatározottaknak megfelelően védőszemüveget biztosít, melyet az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. pontjára tekintettel adómentes juttatásként számol el. Az elszámolás menete a következő: a munkavállaló a szemészeti vizsgálat eredményét és a neki javasolt, saját ízlése szerint kiválasztott szemüvegről kapott, a munkavállaló nevére szóló számla eredeti példányát a munkáltató részére bemutatja, a munkáltató azokról hiteles másolatot készít. A munkáltató ezen bizonylatmásolat alapján kifizeti a munkavállaló részére a számlán szereplő értéket, illetve részösszeget abban az esetben, ha a szemüveg értéke meghaladja a vállalkozásunk belső szabályzatában rögzített, az 50/1999. EüM rendeletben előírtakat szem előtt tartva megállapított maximális összeget. Az így juttatott pénzösszeget a számlamásolat, illetve a kifizetés tényét rögzítő pénztárbizonylat alapján az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. bekezdése alapján adómentes juttatásként, a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el vállalkozásunk.
Részlet a válaszából: […] A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 6. §-a értelmében, ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Tartós egészségkárosodás miatt fizetett összeg

Kérdés: A társaság munkavállalója tartós egészségkárosodást szenvedett. A munkáltató elismerte a foglalkozási megbetegedéséért fennálló felelősségét, emiatt egészségbiztosítási ellátási költség címén jelentős összeget kell megfizetnie a megyei kormányhivatal részére. Egészségbiztosítási ellátási költségek: pénzbeli ellátás, fekvőbeteg-ellátás, járóbeteg-ellátás, egyéb finanszírozott ellátások és gyógyszerköltség címen. Hogyan kell könyvelni ezt a költséget a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] A tartós egészségkárosodás miatt, különböző ellátási jogcímen fizetett összegeket a megyei kormányhivatal részére kell átutalni. Az átutalt összegből a munkavállaló pénzbeli ellátás címen összeget (valójában táppénzt) közvetlenül a kormányhivataltól kap, és nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezet által a tagjának, közeli hozzátartozójának stb. beszerzett üdülési utalványok fizetett összegének könyvelése: T 368 – K 384, majd átadása a szakszervezeti tagoknak: T 551 – K 368;– kapcsolódóan, ha a tagoknak átadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...T 311 – K 91-92, 467, a beszerzési árat pedig költségként: T 51, 52, 466 – K 454, és az összevezetést: T 4712 – K 311 könyvelési tétellel könyvelni.)Ha a munkavállaló szerezte be a cafeteriajuttatás tárgyát, akkor annak a dokumentumai átvételével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] ...szabályairól" szóló jogszabály az irányadó.Költségvetési szerv lakásépítés, lakásvásárlás munkáltatói támogatásának könyvelése:1. A kölcsön folyósításakor T 3517, 3527 – K 331 Lakásalap számla, kapcsolódóan a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Közösségi alap terhére pénzbeli juttatás

Kérdés: Ha a szövetkezet az Szja-tv. 71. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint adható juttatástól eltérően, pénzben szeretne juttatást adni a tagoknak a közösségi alap terhére, ezt milyen módon teheti meg? A pénzben adott juttatás után ki és hogyan adózik, kinek van eho-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...szövetkezetekre – mint gazdálkodó szervezetekre – vonatkozó sajátos szabályokat a Ptk. Harmadik könyvének Negyedik része tartalmazza. A Ptk. 3:335. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontja alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozik a szövetkezeti vagyon egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre az, hogy a kft.-nek jelentős összegű vesztesége keletkezik az ügylet kapcsán. De menjünk sorjában!A visszavásárolt üzletrész könyvelése (alapesetben):– a visszavásárlási értéken (22 800 E Ft): T 3731 – K 384, 381;– az eredménytartalékból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Tanulószerződés szerinti juttatás

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy a szakmunkástanulók tanulószerződéses juttatása – amely 2010-ig adóterhet nem viselő járandóság volt, 2011-ben pedig adómentes juttatás a minimálbér 50%-áig – a számvitelben bérköltség-e, vagy a személyi jellegű juttatások között könyvelendő? Én a személyi jellegű egyéb kifizetések közé soroltam, a könyvvizsgáló visszatette a bérköltségek közé. Az Szja-tv. szerint nem bér az adóterhet nem viselő járandóság 2010-ben. Ha bér, akkor egyéb vonzatai is vannak? Szakképzési hozzájárulást kell-e utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a kérdésben leírtakraegyértelműen igennel vagy nemmel nem lehet válaszolni, tekintettel a vonatkozójogszabályok eltérő szabályaira.A KSH előírása szerint– a szakmai gyakorlat időtartamára a tanulónak fizetettdíjazás, ösztöndíj,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Gyakorlati képzés, bruttó kötelezettség megállapítása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti. A tanulókkal tanulószerződést kötöttünk, melynek értelmében havonta a jogszabálynak megfelelő díjazásban részesülnek. Az így kifizetett összeget elkülönített főkönyvi számlára bérköltségként könyveljük. A tanulóknak kifizetett bérköltség beszámít-e a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége számításánál?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell említeni, hogy a szakképzésről szóló1993. évi LXXVI. törvény szerint a tanuló és a gazdálkodó szervezet közöttigyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapjánkifizetett díjazás sem a KSH munkaügyi-statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Alapítványi támogatás magánszemélynek

Kérdés: Közhasznú alapítvány cél szerinti tevékenysége keretében támogatásból pénzbeli juttatásként részben vagy egészében finanszírozza magánszemélyek tanulmányi költségeit, konferencián való részvételi költségeit, a nappali tagozatos hallgatóknak második szakirány felvételére költségtérítést ad. Előfordul, hogy nemcsak pénzben, hanem tárgyiasult formában is nyújt támogatást vagy programot szervez. Ezeket a kiadásokat személyi vagy anyagjellegű ráfordításként, vagy egyéb ráfordításként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből arra következtetünk, hogy a közhasznú alapítványa kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyvviteli nyilvántartásait.Ebből következően a kérdésben leírt esetekben is a számviteli törvény előírásaiszerint kell a körülírt költségeket elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
1
2