6 talált cikk a számlázás , hozzájárulás , költség-hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.

Kérdés: A közelmúltban előzetesen bejegyzett TÉSZ alapító okiratában a tagok nettó árbevételük 5%-át szavazták meg működési költségként. Ez majd az év végén egy összegben kerül a tagok felé kiszámlázásra. Kell-e áfát felszámítani? Hogyan kell könyvelni ezt a bevételt?

Kérdés: Társaságunk előzetesen elismert termelő-értékesítő szövetkezetként (TÉSZ) egy éve működik. Az első gazdasági évben a működési hozzájárulásról számlát állítottunk ki, 25 százalékos áfa felszámításával, mivel úgy gondoltuk, hogy a működéssel kapcsolatban felmerült költségek jó része 25 százalékos adó alá tartozik. A Számviteli Levelek 80. számában az 1663. kérdésre adott válasz szerint a működésiköltség-hozzájárulást az egyéb bevételek között kell elszámolni, amennyiben a mérlegkészítés időpontjáig a pénzügyi rendezés megtörtént. A válaszból az következik, hogy a működésiköltség-hozzájárulást nem kell számlázni, utána áfát sem kell felszámítani. Melyik jogszabályi rendelkezés felel meg a válaszban foglaltaknak?

Kérdés: Országos hálózattal rendelkező üzletlánc a beszállító nagykereskedelmi cégekkel kötött szerződésben fix összegű reklámköltség-hozzájárulást kér, amit időszakonként számláz. Ezzel finanszírozza az üzletlánc időszakonként megjelenő szórólapjait, amelyeken a beszállító neve nincs feltüntetve. Az üzletlánc beszállítóinak reklámszolgáltatást végez? Vagy közös üzemeltetésről van szó? Esetleg nem számlázott engedményről?

Kérdés: A multinacionális cégek különböző címeken – szerződésben rögzítve – ún. forgalmi visszatérítéseket követelnek a beszállítóktól. Ezek egyik része az ún. fix és sávos bonus, amit a forgalom százalékában fizetünk a vevőpartner pénzügyi elszámoló levele alapján. Elszámolása a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik egyéb ráfordításként. Ezenkívül fizetünk még a vevő számlája alapján reklámköltség-hozzájárulást, listántartási bonust, Merchandiser-hozzájárulást, EDI-bonust stb., amit szintén a forgalom százalékában határoznak meg, s amit költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?