Vissza nem térítendő pályázati összegek elszámolása

Kérdés: Cégünk 70 millió forint feltételesen vissza nem térítendő pályázati összeget nyert, amelyet 234 dolgozó képzési költségére, kieső munkaidőre járó bértámogatásra, projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költségekre kaptunk. A nyert összegből a bankszámlánkra megérkezett 40 millió forint, ami a pályázati dokumentum alapján a képzési költség, valamint a projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költség. A projekt időtartama: 2023. 10. 01. – 2025. 03. 31-ig tart, amely időszak alatt a kieső bér összegét havi jelentéseink alapján fogják folyósítani, a maradék 30 millió forint összegben. Az idáig érkezett 40 millió forint előleget a kötelezettségek között tartjuk nyilván. Ez így helyes? El kell határolnom az egyéb bevételek közé, vagy itt kell maradnia a véglegessé válásig? Hová kell könyvelnem az érkező kieső időre járó támogatásokat, amelyek havi ütemezés szerint érkeznek? Az érkező projektlebonyolítási költségszámlák könyvelése után, a költségek és bevételek egyezőségének biztosítására kell bármilyen rendező tételt könyvelnem? Hiszen így ebben az évben terheli a projektköltség az eredményt, de a pályázati pénz előlegen van, és nem bevételen. Mindezeket hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek teljesítésének megfelelően jóváhagytak (jellemzően a pályázat kiírója, illetve az általa megjelölt személy).A képzési költség, valamint a projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költség olyan ráfordítás, amelynek a fedezetére kapott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő előírást nem tartalmaz. Így a saját termelésű készleteket a készletek között állományba kell venni közvetlen önköltségen, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Szövetkezeti közösségi alap felhasználása

Kérdés: Ez évtől indul be a mezőgazdasági szövetkezetekben a lekötött tartalékba helyezett közösségi alap felhasználása. Szükség lenne egy átfogó tájékoztatásra az alap eredménytartalékból való feltöltésére, az alapból való felhasználás éves mértékére (arányára), a különböző jogcímeken történő kifizetések adóvonzataira, a könyvelés, elszámolás módjára, az alap teljes kezelésére vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...nemabból történik, hanem a tárgyévi eredmény terhére. Ezen juttatásokat,támogatásokat a felmerüléskor a jogcímnek megfelelő költség, illetve ráfordításszámlán kell elszámolni, azonban ezen juttatások és támogatások nyújtásánakfeltétele, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Rendező tételek könyvelése

Kérdés: Az egyszeresről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor kell-e nyitásnál rendező tételt könyvelni abban az esetben, ha túlfizetés van a szakképzési hozzájárulásban, a munkaadói járulékban, az egészségügyi hozzájárulásban és az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni kell.Nyitás utáni feladat – nemcsak az egyszeresről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor – a 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése számlákon lévő egyenleg átvezetése a 463. Költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.