Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. két magánszemély tagja).A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint– a vállalkozásból kivont jövedelem,– az értékpapírkölcsönből származó jövedelem,– a vállalkozói osztalékalap, az osztalékjövedelem,– az árfolyamnyereségből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Társas vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: 2019-ben a társas vállalkozás tagjánál mi a szociális hozzájárulási adó felső korlátja? A minimálbér 24-szerese, vagy a garantált bérminimum 24-szerese?
Részlet a válaszából: […] ...tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint a szociális hozzájárulási adót– a vállalkozásból kivont jövedelem;– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;– az osztalék, a vállalkozói osztalékalap;– az árfolyamnyereségből származó jövedelem;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Kis összegű osztalék után eho

Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben megszerzett,bevallási kötelezettség alá tartozóa) vállalkozásból kivont jövedelem (Szja-tv. 68. §),b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja tv.65/A. §),c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék(Szja-tv. 66. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Tagi kölcsön utáni kamat

Kérdés: Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?
Részlet a válaszából: […] A kamat adóztatása szempontjából irányadó az 1976. évi 2.törvényerejű rendelet. Az egyezményben foglaltak alapján a kamat (11. cikkely)ott adóztatható, ahol a kamatjövedelemben részesülő illetőséggel bír. Tehát azosztrák tulajdonos magánszemélynek fizetett kamat után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.