Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezhetően a tulajdonosként jóváhagyott osztalékot nem vették fel, amelyről nem mondanak le. A fel nem vett osztalékkal valójában kölcsönt nyújtanak a vevő "X" kft.-nek. A probléma abból adódik, hogy a fel nem vett osztalék egésze tekinthető-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Opció lehívása akadályokkal

Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?
Részlet a válaszából: […] ...– üzletrészvételre kötelezett társtulajdonosok helyett az ellenértéket részben vagy egészében a "B" kft. fizesse meg. A "B" kft. adhat kölcsönt a magánszemély tulajdonosoknak, természetesen kamatfizetés kikötése és a kölcsön visszafizetése feltételeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az osztalékká nem váló visszafizetendő osztalékelőlegvisszamenőleg hitellé válik. Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját akölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig(illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Vagyongyarapodás, elengedett tagi kölcsön

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-a (19) bekezdésének g) pontja szerint: "Az a)-f) pont szerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető." Ezen bekezdés előírásait hogyan kell pontosan értelmezni, különös tekintettel az adóhatóság által – egy esetleges adóvizsgálat során – kidolgozandó pénzforgalmi kimutatás összeállításánál? Ha 2003. évet is vizsgálják, akkor ez az összeg hogyan fog abban szerepelni? Lehet, hogy már akkor is figyelembe kell venniük, mint adózott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...az elengedett tagi kölcsön forrásából származóosztalék után a társaság és az osztalékban részesülő magánszemély teljesíti a 2008. éviLXXXI. törvény (Mód. tv.) 257. §-a (19) bekezdéséneka)-f) pontjában foglalt feltételeket, akkor az elengedett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Kölcsön fejében üzletrész átadása

Kérdés: Belföldi társaság egyik tulajdonosa, aki orosz állampolgár, de állandó tartózkodási helye Ausztria, kölcsönt kapott a társaságtól úgy, hogy fedezete az üzletrésze volt. Mivel nem fizette vissza a kölcsönt, így az adásvétellé vált, a cég visszavásárolta tőle az üzletrészét a kölcsön fejében (később ez továbbértékesítésre is került). Az üzletrész megvételekor kell-e a külföldi tulajdonostól 25 százalék szja-t vonni (alapja: az üzletrész eladási ára mínusz a tulajdonos által nyilatkozott beszerzési ára)? Ha igen, akkor (mivel ebben az esetben az üzletrész megvételekor már nem volt kifizetés a tulajdonosnak) a következő kifizetéskor (pl. osztalék) kell levonni? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosnak van egyéb kötelezettsége is a társaság felé, azaz a fizetendő nettó osztalékból kellene még egy régebbi kölcsönt és kamatait visszafizetnie az üzletrész fenti vétele miatt levonandó szja-n kívül, de erre nem nyújt fedezetet az osztalék? Mi a sorrend? Ha nem marad fedezet a teljes szja levonására, akkor ezt a társaságnak közölnie kell-e az adóhivatallal?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint üzletrész átruházásánakadókötelezettségét kell megítélni. Az ügylet "külföldi elemet" is tartalmaz,mivel a társaság üzletrészt értékesítő egyik tulajdonosa orosz állampolgár,akinek Ausztriában van állandó lakóhelye, így alkalmazni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] ...dönti el.– Amennyiben kettős állampolgár, vagy egyik szerződőállamnak sem állampolgára, a két állam illetékes hatóságai kölcsönösegyetértéssel döntenek. Ebben az esetben az adóegyezmények "Egyeztetőeljárás"-ról szóló cikkének szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...százalék az adómérték (tekintettelarra, hogy elsőbbséget élvez az Szja-tv. előírásával szemben).A külföldi szervezet által nyújtott kölcsön kamatára a 2003.december 31-éig hatályos Tao-tv. társaságiadó-kötelezettséget írt elő, melynekmértéke 2000-ben 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Kamatkedvezményből mikor nem keletkezik jövedelem?

Kérdés: Mikor nem keletkezik adókötelezettség a magánszeméllyel szemben fennálló követelés esetében? (Milyen juttatásra nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat?)
Részlet a válaszából: […] ...követő hatodik hónap elteltével nem került sor.Nem kell alkalmazni a kamatkedvezményre vonatkozó szabályokat, ha a magánszemély a kölcsönt a munkáltatójától hitelintézet útján lakáscélú felhasználásra felvett hitelre vonatkozó rendelkezés alapján kapja. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] ...válik osztalékká, akkor a visszafizetendő osztalékelőleg visszamenőleg hitellé változik. Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes jövedelemtípusok, a harmadikban pedig a kettős adóztatás kiküszöbölésére szolgáló módszer, az egyeztető eljárás és a kölcsönös tájékoztatás kötelezettsége található. A kettős adóztatás elkerülésére megkötött egyezményeink is ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.