7 talált cikk a telefon , kötelezettség , kézirat kifejezésre

Kérdés: Hogyan számoljuk el az alábbi gazdasági eseményeket egy mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél?
1. A számla összes dátuma (telj.+kelte+fiz. hat.) 2024. évi, de a belső adattartalma 2023. 12. havi szolgáltatás. Én eddig 2023. évre rögzítettem a számlát, akár bevétel, akár költség oldalról könyveltem (T 31 - K 91 vagy T 52 - K 454 + áfa, amit elhatárolok). Hiszen nem elhatárolás, nem 2024-re kellene rögzíteni, mert teljes egészében a 2023. évet érinti.
2. A számla összes dátuma 2023. évi, de a belső adattartalma csak 2024. évre szól. Én itt is 2023. évre rögzítettem a számlát, és mivel telibe 2024. évre szól, 39-re vagy 48-ra könyveltem.
3. Számla kelte 2023. évi, a teljesítése, a fiz. hat. 2024. évi, de telibe 2024. évre szól. Akkor is a 2-es pont szerint jártam el.
4. Számla kelte 2023. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. - 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2023-ra könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
5. Számla kelte 2024. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. - 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2024. évre könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
A fentiek jók, ha átutalásosak a számlák? Mi van készpénzes számlák esetében? Pl. kelte 2024. évi, de a 2023. évre szól, vagy 2023 a kelte, de a 2024. évre szól? Melyik évre és hogyan könyveljem?

Kérdés: Cégünk használt mobiltelefont vásárolt. A mobiltelefont értékesítő magyar cég áfamentesen állította ki a számlát. (Valószínűleg azért, mert különbözeti áfát választottak.) Kell-e az áfabevallásban valamelyik soron jelenteni az ügyletet?

Kérdés: Kérdésem azokkal a jellemzően közüzemi számlákkal kapcsolatos, ahol a vevő és a számlafizető személye eltérő. Ilyen leggyakoribb esetben bérbeadásnál fordul elő, ha a bérlő a saját nevére várja a víz-, gáz-, áram-, telefonszolgáltatást. Az átíratás után a számlákon a vevő nem változik, és továbbra is a vevő adószáma kerül feltüntetésre. A tényleges költségviselő számlafizetőként szerepel a számlán adószáma nélkül. Ebben az esetben a számlafizetőként feltüntetett cég (bérlő) könyvelheti-e a számlát, illetve el tudja-e számolni a költségei között, áfát tud-e levonni? Hiszen az online számlarendszerben nem az ő (bérlő) adószámával jelennek meg a számlák, hanem a tulajdonos (a bérbeadó) adószámával. Ez esetben vajon mi a NAV gyakorlata? Mi a megoldás ilyen esetben, hogy jogosan tudja szerepeltetni a bérlő az általa kifizetett számlákat a költségei között, valamint az áfát le tudja vonni?

Kérdés: Cégünk előfizetési szerződésben áll egy telefontársasággal. Vásároltunk telefonokat, amelyekre 100%-ban kedvezményt kaptunk. A számlák nulla végösszegűek, fizetési kötelezettség nincs. A telefonok soronként vannak értékkel feltüntetve "nettó+áfa = bruttó értékkel, majd rögtön az egyes sorok alatt szerepel: kedvezmény "nettó+áfa = bruttó" érték. Jól gondolom-e, hogy mivel az Szt. 47. § (1) bekezdése szerint a bekerülési érték az engedményekkel csökkentett ellenértéket foglalja magában, ezért csak a kedvezménnyel csökkentett értéken lehet a telefonokat állományba venni, azaz 0 Ft értéken? Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adó alapjába nem tartozik bele a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény, így előzetesen felszámított áfa keletkezett, de befizetendő áfa nem. Hogyan könyveljük ezt az előzetesen felszámított áfát?

Kérdés: Társaságunk teleshopos értékesítéssel foglalkozik. A vevők a kívánt terméket minden esetben telefonon keresztül rendelik meg. A telefonon történt beszélgetést rögzítjük. A megvásárolt terméket társaságunk futárszolgálat igénybevételével juttatja el a vásárlókhoz. A telefonos megrendelés során a munkatársaink tájékoztatják a vásárlókat arról, hogy a szállítási költség milyen összegű lesz, és melyik futárcég végzi a szolgáltatást, ugyanakkor az ÁSZF elfogadásáról a vásárlók nem nyilatkoznak, illetve a megrendelés írásban nem kerül rögzítésre. A társaság honlapján bárki számára hozzáférhető az Általános Szerződési Feltételünk, melyben szerepel, hogy a felek kapcsolatát az ÁSZF szabályozza, a vevők szerződést kötnek a társaságunkkal mint eladóval (nem írásban), valamint hogy az ÁSZF hatálya kiterjed a teleshopos megrendeléssel kapcsolatos jogviszonyokra. Az ÁSZF meghatározza a felek jogait és kötelezettségeit, illetve az egyéb szolgáltatások igénybevételével összefüggő körülményeket, többek között tartalmazza, hogy a vásárlók az ÁSZF-ben foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az ÁSZF tartalmazza továbbá a szállítási költséget és azt is, hogy mely cég végzi a kiszállítást. Arra vonatkozóan szeretném kérni a tájékoztatásukat, hogy a szállítási költség összegével közvetített szolgáltatásként az iparűzésiadó-alap csökkenthető-e a rögzített hangfelvétel és az ÁSZF alapján annak ellenére, hogy a vásárlókkal írásban kötött szerződéssel nem rendelkezik a társaság?

Kérdés: Az őrzés-védésről szóló kimenő számlát folyamatos teljesítéssel 2020 januárjában állítják ki, és az áfa teljesítése is januári, azonban a szolgáltatás 2019. december hónapra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolást kell alkalmazni, vagy a teljes számlát le kell könyvelni 2019-ben? Passzív időbeli elhatárolásként kell-e könyvelni a könyvelési számlát, ami szintén decemberre szól, de 2020 januárjában állították ki, és az áfa teljesítése is 2020. januári? Bejövő telefonszámlákat el lehet-e határolni év végén, amelyek szintén december hónapra szólnak, de 2020 januárjában van a teljesítésük és az áfájuk is? A fent említett számlák fizetési határideje a 2020. évet érinti. Az időbeli elhatárolásoknál mikor kell úgymond szállítóra-vevőre könyvelni, illetve mikor kell az elhatárolást használni?

Kérdés: Olvastam a digitális sajtóban, hogy júliustól bevezetik az online számlázást. Természetgyógyász vagyok, katás egyéni vállalkozó. Én nyugtával rendezem "számlaadási kötelezettségemet". Havi 1-2 számlát igénylő ügyfelem van. Asztali gépet használok otthon. Kérdéseim:
– Továbbra is adhatok-e nyugtát?
– Okostelefonról is működik-e majd az online számlaadási kötelezettség?
– Ha nem, én azonos idejű számlát nem tudok adni, mert az asztali gépem a lakásomon van.
Mi a megoldás? Előre/utólag kitölthettem a számlát az online rendszerben? Azt nyilván nem várhatják el, hogy laptopot vegyek mobilinternet-hozzáférési lehetőséggel havi 1-2 számla miatt!? Gondolom, sokan járnak még ebben a cipőben!