1. cikk / 17 Mi minősül szponzorációnak?
2. cikk / 17 Könyvek, régiségek készletre vétele
- térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
- Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
- Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?
3. cikk / 17 Adományozás adózási következményei
4. cikk / 17 Ingyenes pénzeszközátadás társaságok között
1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?
5. cikk / 17 Mikor lesz az adott támogatás elismert ráfordítás?
Társaságunknak van egy sportegyesülete, amely elsősorban a társaság dolgozóinak mozgásáért, egészségesebb életéért felel. Az egyesület bevétele a tagdíjakból és a társaság által adott támogatásból áll.
– Ha az egyesület nyilatkozik a társaság felé a Tao-tv. 3. sz. mell. A/13. alapján, hogy nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor a társaságnál az adott támogatás elismert ráfordítás lesz?
– Az egyesület már több mint 2 éve működik, ha idén benyújtja a NAV felé a 23EGYREG nyomtatványt, hogy szeretné gyűjteni az szja 1%-át 2024-től, ezt megteheti, jár neki (az egyéb feltételek teljesítése esetén)?
– Ha közhasznú szervezeti minősítést szerez, akkor a társaság élhet a támogatás (így már adomány) utáni taoalap-csökkentő kedvezménnyel?
Az egyesület kapcsolódik a társasághoz, annak dolgozói felé nyújt szolgáltatást, ez befolyásolja-e a fentieket?
6. cikk / 17 Adományként átvett eszközök értékcsökkenése
Térítés nélkül, adományként átvett eszközök értékcsökkenését minden esetben el kell számolni? Lehetnek-e olyan kivételek, speciális esetek [ide nem értve az Szt. 52. §-a (5) és (6) bekezdésében foglaltakat], amikor nem kell (vagy nem lehet) értékcsökkenést elszámolni a térítés nélkül átvett eszközökre?
