20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros
Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
2. cikk / 20 Pénztárbizonylatok használata
Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk szerint a készpénzforgalom bizonylatolására – ha a szabályzat más része ettől eltérően nem rendelkezik – az alapbizonylatok szolgálnak, amelyek szigorú számadás alá vonásáért azok kibocsátója felelős. Alapbizonylat hiányában a bevételezést vagy kifizetést teljesítő személy szigorú számadás alá vont, az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő pénzforgalmi bizonylatot köteles kiállítani. A készpénzes kimenő vagy bejövő számlák mellé nem állítunk ki külön pénztárbizonylatot, mivel a pénzmozgást maga a számla igazolja. Pénztárbizonylatot csak akkor állítunk ki, ha az adott készpénzmozgást semmilyen más bizonylattal nem tudjuk alátámasztani. Szabályos-e a gyakorlatunk? Vagy minden készpénzes számla mellé szükséges pénztárbizonylat kiállítása is? Ha szabályos a gyakorlatunk, akkor a készpénzfizetéses alapbizonylaton fel kell-e tüntetni a pénzkezelő személy aláírását, nevét?
3. cikk / 20 Szigorú számadású nyomtatványok
Kérdés: A vállalkozások által leggyakrabban használt nyomtatványok a számla, a készpénzfizetési számla, a nyugta, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, a pénztárjelentés, a szállítólevél, a kiküldetési rendelvény és a menetlevél. Ezek közül melyekről kell nyilvántartást vezetni? Az Szt. nem ad tételes felsorolást. Hallottam olyan véleményt is, hogy a bankkártya és az üzemanyagkártya is szigorú számadású bizonylat. Szerintem ez nem így van.
4. cikk / 20 Szigorú számadású bizonylat az önkormányzatnál
Kérdés: Pontosan mely nyomtatványok bizonyulnak szigorú számadású bizonylatnak? Mely törvényeket, jogszabályokat kell figyelembe venni, hogy az önkormányzat a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása és selejtezése tekintetében minden elvárásnak megfeleljen?
5. cikk / 20 Pénzeszközöket érintő gazdasági események rögzítése
Kérdés: Külsős könyvelőként hogyan lehet megfelelni annak az előírásnak, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni a könyvekben? A pénztárjelentést az ügyfél vezeti napi rendszerességgel, a könyvelés alapjául ez a pénztárjelentés szolgál, valamint a hozzá tartozó bizonylatok.
6. cikk / 20 Készpénzes számlák későbbi elszámolása
Kérdés: A 6390. kérdéssel kapcsolatosan kérdezem: ha a pénzkezelő személye elkülönül, és előleget adunk ki a pénztárból, csak a pénzmozgást könyveljük (az előleg kiadása és a különbözet visszavételezése) a pénzmozgás dátumával. Nem derül ki a válaszból az, hogy az előlegből fizetett számlák milyen dátummal kerülnek a könyvekbe? A 8. hó 31-i számlával szeptember 1-jén számol el a kolléga. A számlát a könyvelés szeptember 20-ig nem látta, csak a pénztáros, könyvelésre csak a havi zárás után, október elején kerül. Önellenőrizni kell emiatt az augusztusi áfát? Hogyan kell kezelni azokat az eseteket, ha a dolgozó például 2 hónapja kiküldetésen van, hogyan számol el 30 napon belül az előleggel? Vagy ha nem vesz fel előleget a kiküldetésre, elszámoláskor a tényleges pénztári kifizetés és a készpénzes számlák dátuma el fog térni egymástól. Ha ezek hónapot is átlépnek, mikorra könyveljük?
7. cikk / 20 Napi vagy időszaki pénztárjelentés?
Kérdés: Fodrászkellékeket árusító üzlet a nyugtákat pénztárgéppel állítja ki. A pénztárgép napi zárásait napi pénztárjelentésre kell felvezetnie, vagy használhatja az időszaki pénztárjelentést, amit havonta egyszer, a hó végén zárna csak le? A pénztárzárásoknál a címletjegyzék vezetése kötelező, vagy el lehet attól tekinteni?
8. cikk / 20 Készpénzes számlák könyvelése
Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti a nyilvántartásait. A pénztárban előfordul, hogy például július 25-én több számlát fizet ki a pénztáros, amelyek közül az egyik április 10-i, a másik május 25-i, a harmadik június 19-i keltezésű készpénzes vásárlásról szól. A könyvelésben nem a kifizetés dátuma szerint történik a könyvelés, hanem az egyes számlák dátuma szerint. Helyes ez így?
9. cikk / 20 Előleg a pénztárgépben
Kérdés: Bútorüzletünkben pénztárgép működik. A vásárlók a termék megrendelésekor előleget fizetnek, és amikor megérkezik az áru, akkor fizetik ki a vételár másik részét. Hogyan kell ezt bizonylatolni? A pénztárgépbe az üzleti értékesítést kell beütni. Előleg esetén ez hogyan működik? A könyvelő honnan tudja a pénztárgépszalagról, hogy mennyi az előleg, és hogy mikor kell az előleget árbevételként elszámolnia?
10. cikk / 20 Az 1 és 2 forintosok megszüntetése
Kérdés: Az 1 és 2 forintosok megszüntetésével kapcsolatban szeretném tudni, hogy csak a készpénzes forgalomra vonatkozik? Ha készpénzes számlát állítok ki, akkor a végén kerekíteni kell a számlát, és a számla végösszege csak 5-re, illetve nullára végződhet? Ha az ügyfélnek átutalásos számlát állítok ki, és utóbb mégis készpénzzel fizet, akkor hogyan kell eljárnom, ha az átutalási számlákban nem kerekítek?
