11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Adómentes napidíj, adómentes üzemanyag-megtakarítás
Kérdés: Fuvarozó kft. munkaviszonyban lévő tehergépkocsi-vezetőinek adómentes napidíjat és adómentes (100.000 Ft) üzemanyag-megtakarítást fizet ki. A munkabérről bérjegyzék készül, és átutalásra kerül az adott hónap 10-éig. Az adómentes külföldi, belföldi napidíj és az üzemanyag-megtakarítás nem szerepel a dolgozó bérjegyzékén, így a 08 bevallásba sem kerül bele. Az ok, hogy a napidíjról és az üzemanyag-megtakarításról később a hónap közepe felé kapnak információt. Helyesen jár-e el a cég, ha az adómentes külföldi, belföldi napidíj és az üzemanyag-megtakarítás nem szerepel a 08 bevallásban, és később utalják a dolgozónak, mint a munkabért? Valamint milyen számviteli bizonylatra van szükség a kifizetéséhez? A cég természetesen számolja, vezeti az adómentes külföldi napidíj kiszámításának alapját és az üzemanyag-megtakarítás alapjául szolgáló mindenfajta számítást, a jogszabályoknak megfelelően, helyesen. A könyvelés csak egy Excel-táblát kap a kifizetett fent említett juttatásokról havonta, név szerinti forintösszeggel, és erről az Excel-tábláról kerül lekönyvelésre és utalva a bankból. Helyes-e ez az eljárás?
2. cikk / 11 Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása
Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
3. cikk / 11 Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.
4. cikk / 11 Kiküldetés kiváltása
Kérdés: A 4186. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: egy kétszemélyes kft.-ben az egyik tag személyes közreműködésre nem kötelezett, a másik tag munkaviszonyban látja el az ügyvezetéssel és a cég tevékenységével kapcsolatos feladatokat. Munkájához nélkülözhetetlen a személygépkocsi használata. Az Önök válasza szerint ezen személyesen közreműködő ügyvezető saját magát nem tudja kiküldeni (bár a munkaszerződését aláírhatja). Hogyan kerülhető el a cégautóadó fizetése? Ha a cég vásárol egy személyautót, útnyilvántartást vezet, megfizeti a cégautóadót, akkor a magáncélú használat a cégautóadóval le van tudva? A magánhasználatra jutó üzemanyag, értékcsökkenési leírás, javítási költségek elszámolhatók a cég költségeként? Mi a jó megoldás?
5. cikk / 11 Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása
Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
6. cikk / 11 Betanulás költségei és azok adóterhei
Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?
7. cikk / 11 Utazási iroda számlájának elszámolása
Kérdés: Az üzleti életben gyakori és elfogadott, hogy a vállalkozások üzleti tárgyalásaikat, szakmai útjaikat utazási irodán keresztül bonyolítják le. Az utazási iroda megküldi a szakmai úthoz tartozó számlát, a vállalkozás mellékeli a szakmai út leírását, az üzleti tárgyalás dokumentumait. Elfogadható-e az utazási iroda olyan számlája, amelyen nincs külön részletezve az utazás, a szállás, az étkezés, a szabadidőprogram költsége? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás lesz az, vagy természetbeni juttatás?
8. cikk / 11 Kiállításszervezés költségei
Kérdés: Kiállításszervező cég kiállításon Magyarországot reklámozza. A szerződés szerint ebbe a következők tartozhatnak: borkóstoltatás, korongozás, herendi porcelánok bemutatása stb. Ezen attrakciókhoz meg kell szerveznie a hoszteszeket, a borkóstoltatót, a korongozót, a keramikusokat stb., és fedeznie kell a kiállítás érdekében keletkezett költségeiket. Ez alapján nekik napidíjat fizet (nem alkalmazottai), ill. számla alapján kifizeti a költségeiket: vonat-, repülőjegy, autópályadíj, üzemanyagköltség, biztosítás, szállásköltség, parkolás. Mindezekről a kiutaztatottal aláírt kiküldetési rendelvény készül, megbízási szerződést nem kötnek. A napidíj után (az adómentes rész levonását követően) a legmagasabb adókulcs szerinti szja-t és 11% eho-t fizet. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Elszámolhatja-e a fenti költségeket közvetített szolgáltatásként? Ha a "kiküldött" saját gépkocsijával utazik ki a kiállításra, hogyan lehet elszámolni az üzemanyagköltség számláját? (A cég nevére állíttatja ki.) Milyen dokumentációt kell készíteni a rendelvényen kívül? Elszámolható-e telefon-költségtérítés nem a cég nevére szóló számla esetén nem alkalmazottnak, ha a számlában egyértelműen megjelölhető az az összeg, ami a kiállítás érdekében keletkezett?
9. cikk / 11 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 66. számában az 1383. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik.A cég tulajdonát képező személygépkocsival történt a külföldi tanulmányút elszámolása. A kinti úttal kapcsolatos pénznemre szóló üzemanyagszámlákat azon pénznemre vonatkozóan milyen árfolyamon lehet elszámolni? Külföldi számlák a bt. nevére szólnak, cégautóadót a bt. nem fizet, mivel útnyilvántartást vezet és csak egészségügyi célra használja a személygépkocsit, a benzinvásárlást tételesen számlák alapján számolja el.
10. cikk / 11 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?