14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozási jogviszonya
Kérdés: Egy belföldi kft. tagjai XX belföldi magánszemély, YY belföldi magánszemély és ZZ belföldi magánszemély. XX és YY testvérek. XX részesedése 15%, YY részesedése 15%, ZZ részesedése 70%. XX mellékfoglalkozású munkaviszonyban a kft. ügyvezetője, emellett van a kft.-től független helyen főfoglalkozású munkaviszonya, és emellett kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó.
1. Ha XX magánszemélyként ingatlant ad el a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállakozás-e XX és a kft.?
2. Ha XX egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújt a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállalkozás-e XX és a kft.?
1. Ha XX magánszemélyként ingatlant ad el a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállakozás-e XX és a kft.?
2. Ha XX egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújt a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállalkozás-e XX és a kft.?
2. cikk / 14 Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
3. cikk / 14 Kapcsolt vállalkozás alkalmazottak esetében
Kérdés: Fennáll-e a kapcsolt viszony a 2013. évi V. tv. értelmező rendelkezések 8:2. § (3)-(4) pontjainak megfelelően, az alábbi esetben?
1. A B cég dolgozói teljes egészében A cég alkalmazottai voltak.
2. A B cég kizárólag A cég részére teljesít szolgáltatásokat.
3. A B cégben levő tagok, tulajdonosok, ügyvezetők nem tulajdonosok, tagok, illetve ügyvezetők A cégben.
1. A B cég dolgozói teljes egészében A cég alkalmazottai voltak.
2. A B cég kizárólag A cég részére teljesít szolgáltatásokat.
3. A B cégben levő tagok, tulajdonosok, ügyvezetők nem tulajdonosok, tagok, illetve ügyvezetők A cégben.
4. cikk / 14 Elhatárolt veszteség
Kérdés: A kft. 2008-ban alakult. Működése során 2008-2010-ig felhalmozott kb. 20 millió Ft veszteséget (működésének minden évében negatív volt az adóalapja). 2012-ben új tulajdonosa lett a társaságnak, aki egyszemélyi 100%-os tulajdonos. 2015-ben (a 2015-ös adóévi adóalap csökkentéseként) és azt követő években felhasználhatja előző évi veszteségeit? Ha felhasználhatja, milyen feltételeknek kell teljesülniük az előző évi veszteségek felhasználásához?
5. cikk / 14 Kereskedelmi képviselet reprezentációs költségei
Kérdés: Társaságunk többek között kereskedelmi képviseleti tevékenységet lát el külföldi kapcsolt vállalkozások részére. Ezen résztevékenység összes költségét havonta számlázzuk a partnercégek felé. A képviseleti tevékenységhez kapcsolódóan jelentős összegű reprezentációs költség merül fel. Ha ezen reprezentációs költségeket jól alátámaszthatóan számlázzuk a külföldi fél részére, akkor cégünk mentesülhet-e a reprezentációt terhelő közterhek megfizetése alól?
6. cikk / 14 Kapcsolt (kapcsolódó) vállalkozás magánszemélyek között
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e az alábbi két kft., melynek ugyanazon három-három magánszemély a tulajdonosa? A Kft.-ben a három magánszemély tulajdonosi aránya egyenlő. B Kft.-ben 1 fő 57%, 1 fő 28%, 1 fő 15%. Rokoni kapcsolat nincs a magánszemélyek között!
7. cikk / 14 Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló
Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
8. cikk / 14 Kapcsolt vállalkozás, kapcsolódó vállalkozás
Kérdés: Egy német magánszemély tulajdonjogot kíván szerezni két magyar társaságban. Az egyikben (A) 100%-ban lenne tulajdonos, a másikban (B) 80%-ban, mellette 20%-ot egy magyar magánszemély tulajdonolna. A második társaságban a szavazati arányok azonban 50-50%-ban kerülnének meghatározásra. A német magánszemély Németországban egyszemélyes tulajdonosa egy kft.-nek. Kérdések: a) Kapcsolt vállalkozás lesz-e a két belföldi társaság egymással a Tao-tv. szerint ? b) A német céggel melyik magyar cég lesz kapcsolt vállalkozás? c) Miként alakul a Kkv-tv. szerinti besorolás (jelenleg mindkét magyar cég kkv)? d) Ha a német magánszemély helyett a német cég szerzi meg a jelzett tulajdoni hányadokat, miként változnak a kapcsolatok?
9. cikk / 14 Kapcsolt vállalkozás
Kérdés: 2008. évben a kft. tulajdonosai férj és feleség 50-50%-ban, ugyanilyen arányú szavazati joggal. Majd a 2009. év elején a házaspár elválik, és a férj megváltja a feleségétől a kft. üzletrészét. A férj evás egyéni vállalkozó édesapja rendszertelenül szolgáltatásokat végzett a kettő, majd az egyszemélyes kft.-nek. Kapcsolt vállalkozásnak minősültek e bármelyik évben, és ennek következtében az édesapa bevételét kétszeresen kellett volna-e figyelembe venni az eva megállapításánál?
10. cikk / 14 Kapcsolt vállalkozás bt.-k között
Kérdés: Összeférhetetlen-e (pl. a Ctv. vagy az Eva-tv. szempontjából), illetve kapcsolt vállalkozás-e az alábbi két betéti társaság? "X" bt. beltagja: "A"; kültagja: "B" magánszemély (50-50 százalék tulajdoni arány), "Y" evás (!) bt. beltagja: "B"; kültagja: "A" magánszemély (50-50 százalék tulajdoni arány). Kérdés továbbá, hogy az "X" bt. állandó munkáiban "Y" bt. lehet-e alvállalkozó (ha a megbízója ezt nem tiltja!)? Értékesíthet-e folyamatosan terméket, szolgáltatást "Y" bt. az "X" bt. részére? Adózási és jogi szempontból van-e esetleg összeférhetetlenség? Esetleg mire kell figyelni?