Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...mint az előző lapszámban ismertetett jubileumi jutalom.RészvényjuttatásA részvény-, az értékpapír-juttatás akkor számít egyéb munkajövedelemnek a juttatás időpontjában érvényes árfolyamon, amikor annak szabad felhasználására a munkavállaló jogosultsága megnyílik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Részvényértékesítés

Kérdés: Vállalkozásunk tulajdoni részesedést jelentő részvényt értékesít (a részvény nem tőzsdén jegyzett). Részvények névértéke: 30 M Ft, beszerzési értéke: 31 M Ft, eladási ára: 2 M Ft. Van-e társaságiadó-vonzata a részvényeladásnak?
Részlet a válaszából: […] ...Ezenkívül a jogügylet körülményei(például, hogy az eladás és a vétel között rövid idő telt el, a vételkor semlehetett számítani jövedelemre) alapján nem kizárt, hogy ez a ráfordítás nemminősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Részvény értékesítése névérték alatt

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. A vagyonnövekményből (tőketartalék, eredménytartalék) is részvényt nevesítettünk. Rt.-nk nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná, a jelenlegi reális 20%-os áron. A 20% – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Szja tekintetében milyen kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20%-áért értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélynek ebben az esetben az Szja-tv.-nek az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó előírását kell alkalmaznia. Az Szja-tv. 2004-ben hatályos előírása szerint árfolyamnyereség az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Részvényértékesítés névérték alatt

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. Rt.-nk – mint általában a mezőgazdasági üzemek – nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná a jelenlegi reális 20 százalékos áron. A 20 százalék – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Milyen szja-kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20 százalékáért értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélynek ebben az esetben az Szja-tv.-nek az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó előírását kell alkalmaznia. Az Szja-tv. 2004-ben hatályos előírása szerint árfolyamnyereség az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...alatti áron. Ebben az esetben, ha az ellenérték több, mint az előzőek szerinti szerzési érték, a különbözet után 20 százalék személyijövedelemadó-kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, amelyet az rt.-nek le kell vonnia az ellenértékből, és a levonást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.