8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 K+F-költségek elhatárolása
Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
2. cikk / 8 K+F társaságiadóalap-kedvezménye
Kérdés: Szeretnék segítséget kérni a K+F társaságiadóalap-kedvezménye értelmezésében. A cég 3 különböző K+F-fejlesztést végez (3 különböző forrásból támogatás kapcsolódik hozzá). Az egyik fejlesztést felsőoktatási intézménnyel közösen végzi konzorciumban, a cég a konzorciumvezető, ennek a közvetlen költsége 70 millió forint, és a másik kettőnél nincs kutatóhely, ott együtt 26 millió forint a figyelembe vehető K+F-költség. A taokedvezmény mértékének meghatározásánál a felsőoktatási intézménnyel közösen végzett K+F-fejlesztésre jutó adóalap-kedvezménynél az 50 milliós korlátot figyelembe kell venni, és a másik kettőre jutó 26 millió forint is elszámolható, így összesen 76 millió, vagy az összes K+F-fejlesztés együttes adóalap-kedvezménye nem lehet több, mint 50 millió forint?
3. cikk / 8 Külföldön foglalkoztatott családi kedvezménye
Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?
4. cikk / 8 Jogdíj adóalap-kedvezménye, szoftverkészítők bére
Kérdés: A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver – mivel a saját tulajdonuk – értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?
5. cikk / 8 Lakáson lévő számítógép költségelszámolása
Kérdés: Orvosi tevékenységet végző bt. számítógépet vásárolt. A társaság székhelye a beltag lakása, külön telephellyel nem rendelkezik. Orvosi tevékenységét – szerződés alapján – szakorvosi intézményekben végzi. Elszámolható-e a számítógép értéke 100 százalékban költségként, tekintettel arra, hogy nem zárható ki a magáncélú használat? Megtalálható-e valamely törvényben, hogy ilyen esetben a bekerülési költség milyen aránya érvényesíthető értékcsökkenésként a bt.-nél?
6. cikk / 8 Mikro- vagy kisvállalkozás adóalap-kedvezménye szállításnál
Kérdés: A vállalkozás kis kiszerelésű növénytápanyag előállításával foglalkozik. Termékei 80 százalékát saját szállítóeszközzel a kiskereskedelemben értékesíti áruterítés formájában. Jogosult lehet-e a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adóalap-kedvezmény érvényesítésére egy új furgonjellegű tehergépkocsi beszerzése esetén, feltéve hogy minden egyéb törvényi feltételnek megfelel?
7. cikk / 8 Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: tehergépkocsi vásárlása
Kérdés: Igénybe veheti-e a beruházás után a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezményt egy újságospavilonok készítésével foglalkozó társaság, ha az anyagot és a készterméket saját tehergépkocsijával szállítja? A tehergépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolta a kereskedelemmel foglalkozó társaság. Az áruszállításhoz vásárolt járművet fuvarozási tevékenységhez használja (tevékenységi körében a fuvarozás is szerepel, de eddig ebből árbevétele nem keletkezett).
8. cikk / 8 Étkezés konferencián
Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?