6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Őstermelő tárgyieszköz-értékesítése
Kérdés: 2022-től nem őstermelői bevétel a tárgyieszköz-értékesítés. Adott egy családi gazdaság ültetvénnyel, amit most értékesíteni kíván. Önállóan ültetvényt nem lehet értékesíteni, ha jól tudom, csak termőföldet, mivel annak károsodása nélkül nem tud elkülönülni. Ezek szerint az értéknövekedést eredményező beruházások – pl.: ültetvény, öntözőrendszer, melioráció, kerítés – elválaszthatatlan részét képezik a földterületnek, és egyszerűen termőföld-értékesítésnek minősül? Így kerül ki a nyilvántartásunkból, és vonatkozik rá az ötéves szabály? Tehát egy több tízmilliós ültetvény termőföld-értékesítésnek minősül, és öt év után adómentesen értékesíthető?
2. cikk / 6 Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak
Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
3. cikk / 6 Mezőgazdasági termelő bérfeldolgozással nyert termékértékesítése
Kérdés: 2014-es fiatal gazda egyéni vállalkozó a 2018. évben termett homoktövisbogyót nem tudta eladni, bérfeldolgozással velőt gyártatott. A 2019-es évben történő értékesítéskor ez a gyümölcsvelő elszámolható-e a pályázatban, mint mezőgazdasági termelőtevékenységből származó bevétel? (A gyümölcsbogyó-értékesítés saját mezőgazdasági tevékenység, viszont saját eszközzel nem rendelkezik a velő előállításához, ezért bérgyártást vett igénybe.)
4. cikk / 6 Őstermelőként hasznosított földterület értékesítése
Kérdés: Tételes költségelszámolást választó, regisztrált mezőgazdasági őstermelő őstermelőként hasznosított – őstermelői igazolványba bejegyzett – földterületet értékesített. Mivel az értékesített földterületet őstermelőként hasznosította, a bevétel őstermelői bevétele lesz. Az értékesített földet részaránytulajdon kiadása során szerezte a kilencvenes években. A szerzéskori érték nem ismert, így a lehetőségeknek megfelelően a bevétel 75%-át vesszük figyelembe szerzéskori értékként. Ez a számított költség mint elszámolt értékcsökkenés elszámolható-e az őstermelői jövedelem megállapítása során? Más eset: Ha az őstermelőnek lehetősége van, hogy év végén éljen az egyszerűsített nyilatkozattételi lehetőségével, akkor ez a számított – 75%-os – szerzéskori érték figyelembe vehető-e az előírt 20%-ot kitevő – igazolt – költségek között?
5. cikk / 6 Őstermelő vagy családi gazdálkodó
Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?
6. cikk / 6 Családi gazdálkodás, közös őstermelés
Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó (állattenyésztés) bejelentkezett, hogy tevékenységét családi vállalkozás keretében végzi. Oka, hogy így a beruházási támogatás mértéke 2002-2003. évben 10 százalékkal több. A férj, aki a családi gazdaság tagja, munkaviszonyban dolgozik a gazdaságban. A vállalkozás adójogi szempontból vállalkozói adózás alapján adózik. Értékesítés csak és kizárólag a családi gazdálkodó nevében történik, egyéni vállalkozói adószám feltüntetésével. Jól járunk-e el, mert alaphelyzetben a családi gazdaságot a közös őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adójogi szempontból elszámolni, a jövedelmeket a tagok által eltöltött idő arányában kell felosztani, és külön-külön bevallani?
