59 cikk rendezése:
51. cikk / 59 Egyéni vállalkozó mint alvállalkozó
Kérdés: Építőipari vállalkozás egyéni vállalkozót, illetve céget bíz meg – saját munkaerő hiányában – a kivitelezéssel. A munkához az anyagot vagy teljesen, vagy részben biztosítja. Hogyan kell elszámolni a benyújtott számlákat? Csökkenti-e az iparűzési adó alapját? Ha nem, akkor hogyan kell lebonyolítani a számlázást, hogy a befogadott számlák az iparűzési adónál levonhatók legyenek?
52. cikk / 59 Szolgáltatás számlázott összege
Kérdés: A szolgáltató egy számlában számlázza az elvégzett szolgáltatás munkadíját SZJ-számmal azonosítva, valamint a szolgáltatás során felhasznált anyagköltséget vámtarifaszámmal azonosítva. A számla teljes összege szolgáltatásként könyvelendő, vagy megbontva: a munkadíj szolgáltatásként, a felhasznált anyag anyagköltségként? Ha anyagköltséget számolunk el, az az iparűzési adóból levonható?
53. cikk / 59 Iparűzési adó: könyvkiadás
Kérdés: Ügyfelem könyvkiadással foglalkozó céget vezet. Visszatérő problémája az esedékes iparűzési adó alapjának megállapítása, a nettó árbevétellel szemben milyen költségek érvényesíthetők. A mások által végzett szolgáltatások közül melyek azok, amelyek az iparűzési adó adóalapját csökkentő tételként figyelembe vehetők?
54. cikk / 59 Utólag el nem ismert számla könyvelése
Kérdés: A kft. által gyártott gépeket 2002 novemberében alvállalkozó festette le. A számla 2002-ben nem lett kiegyenlítve. 2003 februárjában a vevők – a festés miatt – minőségi kifogást nyújtottak be. Emiatt a számlát mint kötelezettséget a kft. nem ismeri el. A számlát a 2002. évi mérlegben nem szerepeltettük. A számlát tehát visszakönyveltük, de az áfa elszámolásával kapcsolatosan nem találunk megoldást. (A számla áfája 2002 novemberében le lett vonva!) Az el nem ismert számlának az áfáját önrevíziózni kell? 2002 novemberében, 2003 februárjában, vagy amikor az ügy a bíróságra került? Mi van, ha a bíróság mégis úgy dönt, hogy a számlát ki kell fizetnünk? Hogyan lesz ez szabályos adózási és számviteli szempontból?
55. cikk / 59 Árrés után fizetendő áfa elszámolása
Kérdés: A Számviteli Levelek 57. számában az 1186. kérdésre adott válaszuk nem egyértelmű számomra. Miért az egyéb ráfordítások között kell a fizetendő áfát elszámolni, és miért nem az árbevételt kell azzal csökkenteni? A válasz különösen fontos a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához.
56. cikk / 59 Közvetített szolgáltatás utólagos bizonylatolása
Kérdés: Az új Szt. szerinti közvetített szolgáltatással kapcsolatban kérdezem, ha a vállalkozás az év elején elmulasztotta az új Szt.-nek megfelelő számlázást, azt hogy a kibocsátott számlán szolgáltatásfajtánként külön tüntesse fel a közvetített szolgáltatást, ezt a számla utólagos helyesbítése nélkül lehet-e valamilyen más módon, belső kimutatással pótolni annak érdekében, hogy a szolgáltatást megfelelő módon könyvelhessük és az iparűzési adó alapjának megállapításánál, adóalapot csökkentő tételként érvényesíthessük?
57. cikk / 59 Iparűzési adó: sportoló szolgáltatása
Kérdés: Az egyéni vállalkozóként működő sportoló sportszolgáltatást nyújt a kft.-nek, a kft. pedig reklámszolgáltatást nyújt megrendelőjének. Figyelembe lehet-e venni közvetített szolgáltatásként az iparűzési adó alapjánál a játékos szolgáltatását? (A játékos által viselt mezen fel van tüntetve a reklámozó cég neve!)
58. cikk / 59 Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
59. cikk / 59 Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál
Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?