Ingatlan bérbeadása – német tulajdonos

Kérdés: Adószámos magánszemély Németországba költözik, állandó lakóhelye ott lesz. Magyarországon a tulajdonában lévő két ingatlant bérbe adja, egyiket hosszú távra, a másikat szálláshely-szolgáltatás formájában tételes átalányadózással. A bérbeadások után melyik államban fizet jövedelemadót?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő adószámos magánszemély, ha Németországba költözik, és állandó lakóhelye ott lesz, akkor német adóügyi illetőségűvé válik, de Magyarországon kell a tulajdonában lévő mindkét ingatlan bérbeadása után keletkező jövedelem után adóznia, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Osztrák anyavállalat megvásárolja leányvállalata ingatlanát

Kérdés:

Egy osztrák vállalkozás megveszi magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát, mint ingatlant, majd bérbe adja a magyarországi leányvállalatának. Egyéb eszköze, munkavállalója nem lesz Magyarországon, tehát az ingatlan-bérbeadáson kívül más tevékenységet nem fog végezni. Milyen adófizetési és bejelentési kötelezettségei keletkeznek Magyarországon? Keletkezik-e az osztrák vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye/fióktelepe Magyarországon? Vagy elegendő egy magyar adószámot kérni? Kérem, hogy az áfa-, társaságiadó- és illetékkötelezettség tekintetében is legyen szívesek megírni a választ!

Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 33/d) pont szerint az osztrák vállalkozásnak az ingatlan térítés ellenében történő hasznosítására tekintettel telephelye keletkezik Magyarországon. Ezért a Tao-tv. 2. § (4) bekezdés a) pontja alapján külföldi vállalkozóként alanya a társasági adónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Műtárgyak nyilvántartása és adózása

Kérdés: Vagyonkezeléssel és ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. hosszabb távon, 5-10 évig szabad pénzeszközét festmények – kortárs és antik festmények – vásárlására kívánja fordítani, későbbi – a befektetésből származó – haszon elérése céljából. A vásárlás a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak számít? Az áfa visszaigényelhető? Helyes-e a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ a számviteli nyilvántartással kezdjük.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ez az előírás a műtárgyakra, a festményekre is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Vállalkozás lakóingatlanának bérbeadása

Kérdés: Egy kft. új építésű ingatlant vásárolt bérbeadás céljából. Az építő, mivel ez az ingatlan társasházban van, lakóingatlannak jegyezteti be a földhivatalnál. A beszerzés áfáját visszaigényeltük. A mai napig még csak széljegyzéken van a tulajdonos, és még nincs lakhatási engedély sem. Bejelentkezett a kft. a bérbeadással kapcsolatosan az áfás bérbeadásra, amit már el is fogadtak. Mivel lakóingatlannak lesz bejegyezve az üzleti célra vásárolt ingatlan, a beszerzés áfája levonható-e, és a továbbiakban, ha a bérleti díjat áfásan számlázza, a további költségek áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű vagy értékcsökkenési leírás alapjánál figyelembe vehető ráfordításként az adóköteles ingatlan-bérbeadás adóalapjába épül be.Fentiek alapján, amennyiben az ingatlan beszerzése bérbeadási céllal történt, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Ingatlanvásárlás árverésen

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti lakóingatlan vásárlása esetén is – főszabályként – ugyanúgy kell eljárni, mint bármilyen más eszköz beszerzése esetén.Az árverés valójában kényszerértékesítés, ahol nem a tulajdonos a közvetlen értékesítő, hanem például a Végrehajtó Iroda (de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Kérdések az AirBnB kapcsán

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
Részlet a válaszából: […] ...mint amilyen jellemzően az AirBnB-n keresztül történő lakáskiadás. Az Art. 22. § (16) bekezdése kizárólag az áfamentes ingatlan-bérbeadási tevékenységet mentesíti az adószámkiváltási (használati) kötelezettség alól, így ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Horvát cég magyarországi ingatlanát bérbeadja

Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.
Részlet a válaszából: […] A kettős adóztatás elkerülésére kötött magyar-horvát egyezmény (2000. évi XVIII. tv.) 6. §-ának előírása szerint az ingatlan vagyonból származó jövedelem – köztük a bérbeadásból származó jövedelem – és az építményadó megadóztatható abban az államban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A saját tulajdonú ingatlant (épületet, egyéb építményt) is az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint a rendeltetésének, használatának alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A saját tulajdonú ingatlant is csak akkor lehet tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Nyílt végű lízingszerződés szerinti ingatlan megvétele

Kérdés: A társaság 2010 óta nyílt végű lízingszerződés keretében lízingelt egy lakóingatlant, amelyet bérbeadásra használt, a bérbeadási tevékenységet adókötelessé tette. A lízingdíjak előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A nyílt végű lízing keretében beszerzett ingatlant beruházásként számolta el, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor – áfa nélküli értéken – aktiválta. Felújítás is volt, amelynek áfáját levonásba helyezte, áfa nélküli értékével az ingatlan értékét növelte. Ha a lízingbe vevő a nyílt végű lízingszerződés lejárata előtt az ingatlant megvásárolja, a lízingbe adó értékesítési számlájának áfaösszegét levonásba helyezheti? Ha az így megvásárolt ingatlant a lízingbe vevő adómentesen értékesíteni fogja, a korábbi lízingdíjak bérbeadás miatt levonásba helyezett áfáját kell módosítani? Az Áfa-tv. 135-136. §-aiban szereplő figyelési időszakot csak a nyílt végű lízingelt ingatlanon végzett felújítás áfájának vonatkozásában lehet figyelembe venni? A lízingbe adó értékesítési számlájának összegét rá kell-e aktiválni a tárgyi eszközre, vagy külön eszközként kell kezelni? Ha a megvásárolt ingatlant csak pár hónappal később értékesíti, akkor át kell-e sorolni a készletek közé?
Részlet a válaszából: […] ...használja.Ha az előbbiek szerint megvásárolt ingatlant a vevő adómentesen értékesíteni kívánja, és az ingatlanértékesítést az ingatlan-bérbeadással egyidejűleg nem tette adókötelessé, akkor – jogos a kérdés – a lízingdíjak, illetve az ingatlanvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Magánszemély ingatlan-bérbeadása

Kérdés:

A kft. tulajdonosai (férj-feleség) saját tulajdonukban lévő lakóház megnevezésű ingatlanjukat bérbe kívánják adni raktározás és iroda működtetése céljából cégüknek. Nem ebben az ingatlanban élnek. A bérleti szerződés határozatlan idejű lenne. Éves jövedelmük fejenként az 1 millió forintot nem haladná meg, és a 10%-os költséghányad módszert választanák. Kell-e adószámot kérniük? Amennyiben nem, elegendő-e egy átvételi elismervény (adóazonosító, név, lakcím) a bérleti díjról a társaság felé, hogy a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő legyen a bizonylat a kifizetéshez?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6621-es válaszunkat is!Röviden a válasz az, hogy nem elegendő. A bérleti szerződésben – a kérdéshez kapcsolódóan – meg kell határozni a havonkénti (a negyedévenkénti) bérleti díjat (az ingatlan hasznosítása arányában annak az esetleges módosulásait), továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
1
2
3