Ingatlan kiadása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...általa nem hasznosítható eszközök piaci értéken történő értékesítését.Ez utóbbiak közé tartozik az is, hogy a kérdés szerinti ingatlant értékesítik, vagy a tulajdonos kéri a vállalkozásból kivonandó jövedelme fejében.Ha az ingatlant értékesítik, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] ...Katv. 2. § 12/g) pont szerinti adózás kizárólag az egyéni vállalkozóra vonatkozik. Az ügyvédi iroda tulajdonát képező ingatlan értékesítéskor az ellenérték minősül a kisadózó vállalkozás bevételének. Ha ezzel túllépi a 12 millió forint bevételi határt, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...az Itv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Illetékmentességre vonatkozó szabályt – amelyet az adott esetben alkalmazni lehetne –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Evából visszatérés

Kérdés: Az evából a Tao-tv. hatálya alá visszatérő bt.-nek az evába való belépésekor 1 millió forint értékű ingatlana volt, amelyet az Eva-tv. hatálya alatt felújított, ingatlanszakértő szerint jelenleg 16 millió forintot ér. Ezt az ingatlant a visszatérés után is használni kívánja. Ezen tétel miatt keletkező összeg hogyan szerepel az eredménytartalékban? Adózott vagy adózatlan?
Részlet a válaszából: […] ...mérleget tételes leltározással alátámasztott leltár alapján kell elkészíteni. (Feltételezzük, hogy a bt.-nek nem csak a felújított ingatlana van.)A nyitó mérlegben az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékot a számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...azonban egy kisegítő szabályt is alkalmaz: ha azeszközérték a fentiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvényszerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén abeszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál

Kérdés: Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál képezi-e osztalékadó alapját? A fejlesztési tartalékot használt ingatlan vásárlására fel lehet-e használni? A használt ingatlan irodabővítést szolgálna.
Részlet a válaszából: […] ...adóalap csökkenthető és nem avállalkozói osztalékalap. A fejlesztési tartalék (az ilyen jogcímen lekötöttszámlakövetelés) használt ingatlan beszerzésére fordított kiadás eseténfeloldható, ha a használt ingatlan kizárólag üzemi célt szolgál. A kizárólag üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Biztosítás befektetéssel

Kérdés: A bt. szabad pénzeszközei befektetése céljából 30 millió forintos életbiztosítást kötött elérésre, illetve halálesetre. A szerződő fél a bt., biztosított a bt. vezető tisztségviselője, kedvezményezett a bt. Az egyszeri díjfizetéssel járó, ingatlan-eszközalapba fektetett biztosítás lejárata 5 év. Az ilyen címen eszközölt befektetés hova könyvelendő? A befektetés mikor és kinek lesz adóköteles bevétele? Ha a biztosító visszafizeti, a hozadék a társasági adó alapját növeli? A biztosított osztalék formájában juthat hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...a kedvezményezett is a bt., abt. által fizetett biztosítási díjat előlegként kell kimutatni (T 354 – K 384),függetlenül attól, hogy az ingatlan-eszközalapba fektetett biztosítás. Bárformailag befektetés, tartalmát tekintve előleg. Abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] ...A magánszemély nem számít belföldi illetőségűnek abban az országban,ahol csak az ott lévő forrásokból, vagyonból (pl. ingatlanból, értékpapírból)szerzett jövedelme alapján adóköteles.– A magánszemély abban a szerződő államban belföldiilletőségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Vállalkozói tevékenység megszüntetése vagy jogutódlása

Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?
Részlet a válaszából: […] ...esetét. A megszűnéskor meglévő tárgyi eszközöket nem kell leadózni,azok a későbbiekben, ha azt a magánszemély eladja, ingó, ingatlan értékesítésbőlszármazó jövedelemként válnak adókötelessé a magánszemélynél. Célszerű ezért avállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése

Kérdés: Sertéstenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Szeretném megszüntetni egyéni vállalkozásomat, és mint őstermelő akarom ugyanezt a tevékenységet folytatni családi gazdálkodás keretében. Mik a teendőim a megszűnéskor? Van-e áfafizetési kötelezettségem a tárgyi eszközeim után, ha mint őstermelő ugyanezeket az eszközöket fogom használni? Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem? 2002 óta családi gazdálkodó is vagyok egyben. Jól tettem-e, hogy mint egyéni vállalkozó adóztam, vagy őstermelőként kellett volna?
Részlet a válaszából: […] ...értékét;– a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és azegyéb – kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt – ingatlanhasználati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket, akkor is, haazt a magánszemély a megszűnéskor még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
1
2