52 cikk rendezése:
21. cikk / 52 Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt
Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
22. cikk / 52 Elhatárolt veszteség
Kérdés: A kft. 2008-ban alakult. Működése során 2008-2010-ig felhalmozott kb. 20 millió Ft veszteséget (működésének minden évében negatív volt az adóalapja). 2012-ben új tulajdonosa lett a társaságnak, aki egyszemélyi 100%-os tulajdonos. 2015-ben (a 2015-ös adóévi adóalap csökkentéseként) és azt követő években felhasználhatja előző évi veszteségeit? Ha felhasználhatja, milyen feltételeknek kell teljesülniük az előző évi veszteségek felhasználásához?
23. cikk / 52 Belföldi ingatlannal rendelkező társaság szervezetiforma-váltása
Kérdés: Adott egy zrt. ingatlan vagyonnal, 100 jegyzett tőkével, amiben 80%, 5%, 10% és 5% részesedéssel rendelkezik egy offshore cég, egy belföldi társaság és egy-egy magánszemély. Kedvezményezett-e a kft.-vé történő átalakulás, ha a 100 jegyzett tőkében a tulajdoni részek: 20% offshore cég, 5% belföldi társaság, 74% és 1% magánszemély összetételre változnak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az offshore cég a 20% részesedést eladja egy olyan kft.-nek, ahol a 74% részesedésű magánszemély 50%-ban tulajdonos? Érinti-e az esetleges kedvezményezett minősítést, ha a jegyzett tőke 10-re csökken a tőketartalékkal szemben (rendezés), miközben az új 20-5-74-1% tulajdoni arányok nem változnak?
24. cikk / 52 Befektetett pénzügyi eszközök piaci értékelése
Kérdés: Az anyavállalat befektetett pénzügyi eszközei között tartja nyilván 3 leányvállalatában lévő részesedését, ahol 100%-ban tulajdonos. A 3 leányvállalatból kettő saját tőkéje és piaci értéke tartósan és lényegesen nagyobb az anyavállalatnál lévő könyv szerinti értéknél. A 3. leányvállalat viszont nagy értékű ingatlannal rendelkezik, amelyet piaci értéken szerepeltet a mérlegében, a különbözetnek értékhelyesbítésként, illetve értékelési tartalékként történő kimutatásával. A 3. leányvállalat piaci értéke így tartósan magasabb (bár a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke), mint amilyen értéken az anyavállalat könyveiben szerepel. Élhet-e az anyavállalat az Szt. 57-59. §-aiban szabályozott értékhelyesbítés-értékelési tartalék intézményével a befektetett pénzügyi eszközök között tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban lévő eszközcsoportra vonatkozóan?
25. cikk / 52 Reklámadóról általában
Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!
26. cikk / 52 Kapcsolt vállalkozásnak biztosított raktár iparűzési adója
Kérdés: Külföldi székhelyű kapcsolt vállalkozásunk árujának ideiglenes tárolása, az azzal összefüggő logisztikai feladatok ellátása a tulajdonunkban álló raktárban történik. Keletkezik-e a kapcsolt vállalkozásunknak a raktár fekvése szerinti önkormányzatnál iparűzésiadó-kötelezettsége, ha raktárunkban területet nem bérel, a raktárban munkavállalói nincsenek, mindösszesen logisztikai szolgáltatást vesz tőlünk igénybe?
27. cikk / 52 Katás egyéni vállalkozó számlázása
Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki a kataadózást választotta, folyamatosan számlát bocsát ki saját tulajdonú kft.-nek. A kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik (férj 50% és feleség 50%), ahol önálló aláírással rendelkező személy. A kft.-ből csak osztalékot vesz ki, főállása az egyéni vállalkozásában van. Az egyéni vállalkozás adminisztrációs tevékenységet végez a kft.-nek, ezt számlázza ki minden hónapban. A vállalkozás székhelye megegyezik a kft. székhelyével (a tulajdonosok lakása, a férj és a feleség egyenlő arányban rendelkeznek az ingatlan felett). Az egyéni vállalkozás csak a kft.-nek számláz. A kft. jól működő társaság. Könyvvizsgálatra kötelezett. Az adminisztráció igen sok, ezért az egyéni vállalkozás tevékenysége valós. A leírtak alapján adhat-e ki az egyéni vállalkozás a kft. részére adminisztrációs tevékenységről számlát, mint katás vállalkozó? Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e a két vállalkozási forma? Ha igen, akkor azt jelenteni kell-e a NAV felé?
28. cikk / 52 Mentesség vagyonszerzési illeték alól
Kérdés: Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. A vagyoni betét átruházása két külföldi személy között történt, tehát magyar résztvevője nem volt az ügyletnek. A "kapcsolt vállalkozás" fogalmát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja határozza meg. Előfordulhat-e, hogy ebben az esetben, az illetékmentesség vizsgálatánál nem a Tao-tv. fogalommeghatározását, hanem az ügylet résztvevőinek államaival kötött nemzetközi szerződések "kapcsolt vállalkozásokra" vonatkozó fogalommeghatározását kell figyelembe venni? A kétféle fogalommeghatározás között jelentős eltérés van.
29. cikk / 52 Alultőkésítés példákkal
Kérdés: Az alultőkésítési szabályt szíveskedjenek több példán keresztül is bemutatni, mert úgy tudom, sok könyvelő elfeledkezik ennek az alkalmazásáról.
30. cikk / 52 Kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanértékesítés
Kérdés: A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe ingatlanait a saját (100 százalékos) tulajdonában álló magyar kft.-nek kívánja adásvétellel értékesíteni. A tranzakcióra értelmezhető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontjában leírt illetékmentesség?
