Telephelyi ingatlanok értékesítése – kapcsolt vállalkozások

Kérdés: A cégcsoportba tartozó kapcsolt vállalkozások belföldi illetőségű, társasági adó alanyaként működő cégek. A felek adásvételi szerződés keretén belül értékesítettek telephelyi ingatlanokat. A vevő az ingatlanokat a későbbiek során az eladó részére bérbe adja. Az értékesítést megelőzően az ingatlanok szokásos piaci árának megállapítása céljából az eladó az ingatlanok értékét ingatlanszakértővel felbecsültette. A kapcsolt féllel megkötött szerződésben értékesítési árként az ingatlanok könyv szerinti értékét szerepeltetik, amely alacsonyabb az ingatlanszakértő által meghatározott szokásos piaci árnál. Az alkalmazott ellenérték következtében az eladó adózás előtti eredménye kisebb lesz, mint a szokásos piaci ár (az ingatlanszakértő által megállapított érték) alkalmazása mellett lett volna, ezért a különbözettel – a transzferár nyilvántartásával megegyezően – az eladó a tárgyévben meg fogja növelni a társasági adó alapját [Tao-tv. 18. § (1) bek. b pontja]. A különbözet jelentős, melynek a társaságiadó-vonzata is jelentős. A vevő esetében hogyan lehetne a kapcsolt fél, az eladó által növelő tételként érvényesített különbözet összegét a társasági adózás előtti eredményt csökkentő jogcímként érvényesíteni a társasági adóban, figyelembe véve azt a tényt, hogy a gazdasági esemény ingatlanbeszerzésre irányult (közvetlenül eredményhatása nem jelentkezik), valamint a különbözetet a könyviteli elszámolásaikban nem érvényesítik?
Részlet a válaszából: […] ...vevő az ingatlant a vételáron veszi nyilvántartásba, és ennek alapján számol el az eredmény terhére értékcsökkenést az Szt. 52.§-a szerint, és ennek alapján vesz figyelembe a társaságiadó-alapot csökkentő értékcsökkenési leírást a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Építési telek ingyenes használatba adásának áfája

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtására nem köteles, számviteli szempontból térítés nélküli (ingyenes) szolgáltatásnyújtásnak minősül. Így az építésitelek-ingatlan használatbaadásának szívességi használata is. A használatba adó társaságnak csak akkor kell a tevékenységi körébe felvennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Befektetett pénzügyi eszközök piaci értékelése

Kérdés: Az anyavállalat befektetett pénzügyi eszközei között tartja nyilván 3 leányvállalatában lévő részesedését, ahol 100%-ban tulajdonos. A 3 leányvállalatból kettő saját tőkéje és piaci értéke tartósan és lényegesen nagyobb az anyavállalatnál lévő könyv szerinti értéknél. A 3. leányvállalat viszont nagy értékű ingatlannal rendelkezik, amelyet piaci értéken szerepeltet a mérlegében, a különbözetnek értékhelyesbítésként, illetve értékelési tartalékként történő kimutatásával. A 3. leányvállalat piaci értéke így tartósan magasabb (bár a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke), mint amilyen értéken az anyavállalat könyveiben szerepel. Élhet-e az anyavállalat az Szt. 57-59. §-aiban szabályozott értékhelyesbítés-értékelési tartalék intézményével a befektetett pénzügyi eszközök között tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban lévő eszközcsoportra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 57-59. §-ai szerinti piaci értéke is.A 3. leányvállalatnál már a kérdés szerint is piaci értéken értékelték az ingatlant, annak az értékhelyesbítésével azonos összegű értékelési tartalékkal korrigált saját tőkét tekintve piaci értéknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Kapcsolt vállalkozások egymásnak végzett munkái

Kérdés: Az "A", "B", "C" és "D" kft. tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek. Az "A" kft. bérel egy ingatlant "D" kft.-től. Ezen építési engedélyhez kötött tevékenységet (épületátalakítást) végeznek, amelyet "B" kft. végez el alvállalkozók bevonásával. A "B" kft.-ben hogyan kell a beruházás költségeit elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem megalapozott, akkor a"B" kft. által számlázott összeget, az épület átalakítás költségeit – "A" kft. – mint bérlő – bérelt ingatlanon végzettberuházásként, felújításként számolja el, majd a rendeltetésszerűhasználatbavételkor aktiválja, terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...isalkalmazható.5. Halasztott bevétel [45.§ (5) bekezdése]Az utóbbi időben gyakran előfordul, hogy a befektetetteszközök (például ingatlan, üdülő stb.) használati, üzemeltetési, kezelésijogát a vállalkozó tartósan átengedi, és az átengedésért díjat kér....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásnál az egyszerűsített éves beszámoló választása kritériumainak pontosítása [Szt. 9. §-ának új (5) bekezdése]; az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is [Szt. 26. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: szállás célját szolgáló lakás

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?
Részlet a válaszából: […] ...viszonyban van. A példa szerinti esetben a szállást igénybe vevő munkavállalók munkahelye nem Budapesten van, hanem vidéken, így az ingatlan nem minősíthető munkásszállásnak. A kérdés szerinti esetben a társaság munkavállalói kiküldetésben vannak, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.