Kiküldetés civil szervezetnél

Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?
Részlet a válaszából: […] ...választ az utolsó kérdésre adandó válasszal kezdjük.Az Szja-tv. 3. §-ának 12. pontja alapján külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Kiküldetés vagy hazautazás?

Kérdés: Dolgozóink hosszú távú kiküldetésen vannak az anyavállalatnál Ausztriában. A cég megtéríti nekik a havi hazautazások költségét, beleértve az üzemanyagot is. Általában a munkavállalók a cég telephelyét nem érintik, egyenesen hazautaznak. Ez elszámolás szempontjából minek minősül? Kiküldetésnek vagy hazautazásnak? Mi történik abban az esetben, ha hazautazás előtt még érintik a telephelyet is?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre a válasz lehet az is, hogy kiküldetés, meg az is, hogy hazautazás.Az Szja-tv. szerint külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelem megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Külföldi magánszemélynek bérelt lakás terhei

Kérdés: Az 1921. kérdésszámra adott válaszuk úgy szól, hogy ha egy magyar cég külföldi illetőségű magánszemélynek bérel lakást Magyarországon, de ennek bérleti díját továbbszámlázza a külföldi anyacégnek, akkor a magyar cégnek nem keletkezik sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettsége. A válasz nem tért ki a magánszemély adózására, és ezzel kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. -Ha ez a külföldi magánszemély külföldi illetőségű (nem éri el a 183 napot), és a cég továbbszámlázza a bérleti díjat, jól gondolom-e, hogy neki az illetőség szerinti országban keletkezik adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége az ottani szabályok szerint?
2. -Ha ugyanez a külföldi magánszemély belföldi illetőségűvé válik, de a cég ugyanúgy kiszámlázza a bérleti díjat az anyacégnek, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a magánszemély szempontjából lényegtelen a továbbszámlázás? Igaz ugyan, hogy a cég mentesítette magát az adó és járulék alól, de a 183 nap elérésével a magánszemély belföldi illetőségűvé válik, vagyis a kapott juttatás után szja-t és ehót kell saját maga után fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Ezért a külföldi magánszemélynek nem keletkezik Magyarországon adókötelezettsége, abban az esetben sem, ha belföldi adóügyi illetőségűvé válik. Az a lényeg, hogy a külföldi anyavállalat maradjon a foglalkoztató, tehát a magánszemély kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Külföldön foglalkoztatott adó- és járulékterhei

Kérdés: Egyik leányvállalatunk elnyert egy kétéves izraeli vasútépítési munkát. A két ország között érvényben lévő kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény alapján egyértelműen Izraelben kell a munkavállalók után, az ottani foglalkoztatás miatt az adót és járulékokat megfizetni. A munkavállalókat ennek a projektnek a megvalósítására vettük fel, kizárólag külföldön dolgoznak, és kéthavonta jönnek haza szabadságra, illetve pihenőidőre. Kérdésem az, hogy ebben az esetben keletkezik-e Magyarországon bejelentési, illetve járulékfizetési kötelezettség bármely jövedelemrész esetén, vagy kizárólag csak külföldön kell azt megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek megfelelően kell az adó- ésjárulékfizetési kötelezettséget teljesíteni.A Tao-tv. 28. §-ának (2) bekezdése szerint a belföldiilletőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor azadóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Osztrák cég magyar munkavállalója

Kérdés: Magyar magánszemély osztrák cégnél munkaviszony keretében ügynöki munkát vállal. Ideje nagy részét Magyarországon fogja tölteni, de más EU-s országba is gyakran fog utazni. Ezen munkaviszonyból származó keresete melyik országban fog adózni, ha Magyarországon, akkor technikailag hogyan kell intézni? Társadalombiztosítása tekintetében hol lesz biztosított, ha Magyarországon, akkor milyen gyakorisággal, hova, milyen összegű nyugdíj-, egészségbiztosítási járulékot kell fizetni? Amennyiben Ausztriában tartózkodik, akkor a magyar EU-s kártya szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...anem önálló munkából származó jövedelem adózásáról. E szerint a bér és máshasonló térítés, amelyet az egyik szerződő államban illetőséggel bíró személynem önálló munkáért kap, csak abban az államban adóztatható, kivéve ha a munkátmásik államban végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Külföldi állampolgár különadója

Kérdés: Magyar gazdasági társaság külföldi illetékességű ügyvezetője 180 napot meghaladó kiküldetésben dolgozik Magyarországon. Fizetését Németországban (az anyavállalatnál) kapja. Magyarországon az őt foglalkoztató kft. hipotetikus adót fizet a német jövedelem után. Ebben az esetben kell-e az ún. "szolidaritási adót", a 4 százalék különadót megfizetni az szja-n felül?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyarországon foglalkoztatott külföldi illetőségűmagánszemély Magyarországon személyijövedelamadó-bevallást ad, akkor kell 4százalék különadót megfizetnie az szja-n felül, ha a személyijövedelemadó-bevallásábanszereplő, összevont adóalap szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: A valutapénztárba a devizaszámláról vettünk fel eurót. A pénztáros kiadta a külföldi kiküldetésre a munkavállalónak, akinek utólag nem kell elszámolni a valutával, a bérében szerepel, adózik utána. Kérdés, hogyan kell ezt a gazdasági eseményt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...járnak el, akkor számos jogszabály előírását megsértik.Az Szja-tv. 3. §-ának 12. pontja szerint a külföldikiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzéseérdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszából: […] ...által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. A külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Külföldi kiküldetésből-külszolgálatból származó jövedelem

Kérdés: A magyar fővállalkozó "X" építőipari kft. külföldön "Y" kft.-t alvállalkozóként foglalkoztatja. Az alvállalkozó "Y" kft. külföldi kiküldetési költséget fizet dolgozóinak. A külföldi kiküldetésből származó jövedelem megállapításánál lehet-e az igazolás nélkül elismert költség 30 százalék helyett 50 százalékos mértékű 2001-ben és 2002-ben?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmai és értelmező rendelkezései szolgálnak alapul. Az Szja-tv. 3. §-ának 12. pontja szerint külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Utazási utalvánnyal történő költségtérítés

Kérdés: Belföldi és külföldi részére adott, utazási utalvánnyal történő költségtérítés esetén milyen adó- és tb-teherrel kell számolnia a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...is kell fizetni, és ezeket bérjárulékként kell elszámolni. Ezen természetbeni juttatás után, ha a magánszemély külföldi illetőségű, vagy a Tbj-tv. 11. §-a, illetve 13. §-a hatálya alá tartozik, nem kell százalékos mértékű eho-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.