Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...és a magyar szja-törvény szerint Magyarországon adózik. Ez abban az esetben igaz, ha a magánszemély Magyarországon minősül belföldi illetőségűnek, azaz Magyarországon él. Belföldi illetőség és jövedelem hiányában szja-fizetési kötelezettség és így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...Ha valakinek külföldről származik jövedelme, és meg kell állapítania az adókötelezettségét, akkor meg kell határoznia az adóügyi illetőségét (ezt jelen esetben az Egyezmény 4. cikke tartalmazza), továbbá meg kell határozni, hogy a jövedelmet melyik állam adóztathatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
Részlet a válaszából: […] ...Montenegróban belföldi illetőségű magánszemélynek a Montenegró Magyarország és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság/Szerbia között a 2019. évi XCII. törvénnyel kihirdetett Jugoszláv Szövetségi Köztársaság/Szerbia és Montenegró között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Bevallás évközi osztalékról

Kérdés: Francia alapítású magyar cég 2006. 03. 31-ével eltérő üzleti évre vált. Az új üzleti év 2006. április 1-jétől 2007. március 31-éig tart. A francia tulajdonos a csonka év utolsó napján (március 31.) osztalékot vett fel franciaországi bankjában. A fizetendő osztalékadó kulcsa 15 százalék (illetőség- és haszonhúzói igazolás megvan). Milyen nyomtatvány alkalmazható ezen osztalék bevallásához? A 06081-es nem kellett, mert éves bevalló.
Részlet a válaszából: […]

Ha az adózó éves adóbevallásra kötelezett, akkor a 06083M nyomtatványon kell a bevallásnak eleget tenni 2007. január 31-éig, ha 2006 áprilisától nem kötelezett elektronikus bevallásra.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Osztalék utáni adókötelezettség

Kérdés: A bt. tagjai részére osztalékot akar fizetni. A fizetendő osztalékból a Tao-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint 20 százalék mértékű osztalékadót kell levonni, vagy az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kell a személyi jövedelemadót megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli társaságok, illetve vegyesen magánszemélyek és más személyek. Függ az adó még attól, hogy a tagok belföldi vagy külföldi illetőségűek-e. Mindkét adó az osztalék jogosultjának adókötelezettsége, ám az adót a bt.-nek kell megállapítania, levonnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] ...A kamatból az adót a kft.-nek a kifizetéskor kell levonni az általános szabály szerint 18 százalékos kulccsal. Ha azonban a külföldi illetősége szerinti állam és a magyar államközött hatályos egyezmény áll fenn a kettős adóztatás elkerülésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...jegybanki alapkamatot alapul véve kell megosztani az osztalékot 20 és 35 százalékos részre.Abban az esetben, ha a magánszemély külföldi illetőségű, az osztalék utáni személyi jövedelemadó mértékét befolyásolja a Magyar Köztársaság és a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...terheli, sajátos az adózás rendje is.Mindenki számára hasznos annak ismerete, hogy: ki a külföldi személy, hogyan kell a külföldi illetőséget igazolni, mit jelent a haszonhúzói minőség, a kifizetőnek milyen feladatai vannak, s milyen következményekkel jár az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.