10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába
Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
2. cikk / 10 Telekkialakítás során felmerülő költségek elszámolása
Kérdés: Társaságunknál telek kialakítása van folyamatban beruházáshoz. A telket megvásároltuk, de közmű nincs rajta. A kialakított közműveket (víz, áram) a telek részeként vagy külön kell aktiválni? Esetleg vezetékként? A jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulásokat (ezt külön számlázták) milyen értékcsökkenési kulccsal kell leírni? Számomra nem világos, hogy a közműkiépítéssel kié lesz a vezetékek tulajdonjoga? Ezt nem tartalmazza a szerződés. Lehet, hogy csak használati jogunk lesz még akkor is, ha a jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulás felett kifizetjük a beruházás értékét. Ha a telekhez tartozónak tekintem a közműfejlesztést, akkor ugyanúgy nulla értékcsökkenéssel számolok, mint a telek esetében? Vagy vezetékhez tartozónak tekintem, és az azoknak megfelelő értékcsökkenési kulccsal számolok?
3. cikk / 10 Haszonélvezeti jog a végelszámolásnál
Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot vásárolt úgy, hogy a társaság magánszemély tulajdonosai vásárolták meg az ingatlant, az általuk alapított kft. pedig a haszonélvezeti jogot. A haszonélvezet alapításáért az ingatlan volt tulajdonosa részére a kft. ellenértéket fizetett. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követően a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Mi a teendő a haszonélvezeti joggal a végelszámolás során? Hogyan vezetjük ki? Keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
4. cikk / 10 Praxisjog elidegenítésének adózása
Kérdés: Azt hallottam, hogy 2018. 01. 01-től változott a praxisjog eladására vonatkozó adózási előírás. A praxisjog társaság részére is eladható?
5. cikk / 10 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
6. cikk / 10 Helytelenül számlázott ingatlan
Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében irodaház/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződéses futamidő végén jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A lízingszerződés, illetve a számla nem részletezi az egyes – egyébként műszakilag egybeépült – ingatlanrészek értékét. El kell-e különíteni a telek értékét? A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a futamidő végén várható vagyonszerzési illeték értékét?
7. cikk / 10 Ingyenes üzembentartói szerződés
Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő személygépkocsira ingyenes üzembentartói szerződést köt magánszeméllyel (többségi részesedésű tagjával). Milyen költségek, illetve fizetendő adók, illetékek terhelik a kft.-t, mint a személygépkocsi tulajdonosát, és milyenek az üzemben tartó tagot? Változik valami az által, ha eszmei értéken köt bérleti szerződést a kft. a taggal? Kötelező-e a piaci érték alkalmazása?
8. cikk / 10 Ingatlan-résztulajdon szerzése
Kérdés: Egy kft. az ügyvezető igazgató családtagja ingatlanán 2 millió forint értékű beruházást végzett (a meglévő ingatlanra emeletet épített). Ennek ellenében megszerezte az ingatlan tulajdonjogának egynegyedét, amelynek megállapított értéke 10 millió forint. Mi a helyes könyvelés, idegen ingatlanon végzett beruházás és térítés nélkül kapott eszköz, vagy más? Mi lesz a társaságiadó-vonzata?
9. cikk / 10 Ingatlan szerzéskori értéke
Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
10. cikk / 10 Önellenőrzés: tulajdonjog bejegyzésének elmaradása
Kérdés: A kft. 1999-ben vásárolt egy ingatlant (telek + épület), amelyre a kirótt illetéket, majd építményadót megfizette, az értékcsökkenési leírást elszámolta. 2001 júliusában a földhivatal által küldött határozat szerint a tulajdonjogot nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, mivel a terület nincs belterületté nyilvánítva, így jogi személy nem szerezhet tulajdonjogot termőföldre. Hogyan kell ez esetben eljárni?
