7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Bérelt ingatlanon új raktár építése
Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
2. cikk / 7 Alkalmazott férjének gépkocsihasználata
Kérdés: A kft. alkalmazottja elszámolhat-e gépkocsiköltséget, ha a kft. érdekében használt gépkocsi tulajdonosa az alkalmazott férje? A cégautóadót mindig a gépkocsi-tulajdonos fizetné meg, amelyekben az alkalmazott – számlák alapján – költséget számol el. A gépkocsi-üzemeltetés – költségtérítés alapjául szolgáló – számláit kinek a nevére kell kérni? A gépkocsi-tulajdonos, az alkalmazott (aki a költségtérítést elszámolja), a kft. (akinek érdekében használják a gépkocsit)? Nem a gépkocsi-költségtérítéssel kapcsolatban kérdezünk! Van-e lehetőség a parkolási díj elszámolására, költségtérítésre, ha a parkolást magántulajdonban lévő telefonon rendezik, a parkolás díja a telefonszámlán jelenik meg?
3. cikk / 7 Feles bérleti szerződés elszámolása
Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
4. cikk / 7 Ingyenes használat mint bevétel (eva)
Kérdés: Evás egyéni vállalkozó esetében kell-e az adóalapot (bevételt) növelni az alábbiakkal, illetve ingyenesen igénybe vett szolgáltatásnak minősül-e:
- -a vállalkozás székhelye a közös családi házban van a házastárssal. Tulajdoni arány: 1/2-1/2,
- -a tevékenységhez használt személygépkocsi tulajdonosa a házastárs, az üzemeltető pedig az evás egyéni vállalkozó,
- -piaci ár alatt vásárolt gépkocsi esetében a piaci ár és a ténylegesen fizetett vételár közötti különbözettel. [Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján.]
- -a vállalkozás székhelye a közös családi házban van a házastárssal. Tulajdoni arány: 1/2-1/2,
- -a tevékenységhez használt személygépkocsi tulajdonosa a házastárs, az üzemeltető pedig az evás egyéni vállalkozó,
- -piaci ár alatt vásárolt gépkocsi esetében a piaci ár és a ténylegesen fizetett vételár közötti különbözettel. [Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján.]
5. cikk / 7 Könyvelőprogram átíratása
Kérdés: A bt. vásárolt egy könyvelőprogramot 2003-ban, több cég könyvelésére. A PM-nél regisztrált mérlegképes könyvelő (a bt. kültagja) kivált a bt.-ből, és saját nevére íratta, magánszemélyként a könyvelőprogramot. Ezt követően a könyvelő egyszemélyes kft.-t alapított, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője. Ezen a programon történik a kft. és néhány más társaság könyvelése. Helyes ez így? Szükséges-e az új kft. tulajdonába adni a könyvelőprogramot? Az évi frissítési díj valamilyen jogcímen kifizethető a könyvelőnek? (Az ő nevére jön a számla.)
6. cikk / 7 Saját ingatlan bérleti díja (eva)
Kérdés: Egy bt. tevékenységét evaalanyként végzi. A társaság egy fő beltagból és egy fő kültagból áll. A beltag és házastársa 50-50%-os tulajdonában álló ingatlanban végzi tevékenységét a társaság. Az ingatlan 50%-ban a bt. irodája, 50%-ban pedig lakás. A bt. bérleti díjat nem fizet a tulajdonosoknak, hiszen a beltag és a bérelt ingatlan egyik tulajdonosa azonos személy. A bt.-nek evaalapot képez-e a bérleti díj szokásos piaci ára, mint ingyenesen juttatott szolgáltatás?
7. cikk / 7 Ingyenes szolgáltatás (eva)
Kérdés: Az evás egyéni vállalkozónál a törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján bevételnek minősül-e az, ha közeli hozzátartozójától (gyermekétől) a vállalkozáshoz használt irodahelyiséget ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül kapja használatra? Ha bevétel, akkor egyszeresen, vagy a törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján kétszeresen kell figyelembe venni? Mi a helyzet abban az esetben, ha az evás vállalkozás egy kft., és a többségi tulajdonosok (egyben ügyvezetők) közeli hozzátartozójától (gyermeküktől) kapják ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül az irodahelyiséget használatra?