9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Praxisjogvásárlás 2021-ben
Kérdés: Olvastam a 2005. februári, valamint a 2016. februári válaszokat a praxisjog vásárlásával kapcsolatban. Én 2021-re vonatkozóan szeretnék kérdezni. 2021-ben alakult egy egészségügyi betéti társaság. A bt. beltagja háziorvosi járóbeteg-ellátást fog végezni, praxisjogot fog vásárolni az előzőleg működtető háziorvostól. Úgy értelmezem, ha magánszemély adja el a vagyoni értékű jogát a vevőnek, az új háziorvosnál az magánszemély részére vagyoni értékű jog vásárlása. Ezt az újonnan működését kezdő betéti társaság beltagja (magánszemélyként vevő) beviheti-e a társaságba a nem anyagi javak közé, a bt. könyveiben szerepeltetheti-e, illetve értékcsökkenést számolhat-e el? A társaság ugyanúgy eljárhat, mint az egyéni vállalkozó háziorvos, vagy csak akkor tudná érvényesíteni, ha nem bt. beltagként működne, hanem egyéni vállalkozóként?
2. cikk / 9 Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál
Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
3. cikk / 9 Háziorvosok szakmai körúton, külföldön
Kérdés: Háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság tagjai, akik egyben a bt. alkalmazottai is, az utazási iroda által orvosoknak szervezett "Hippokratészi szakmai körúton" vesznek részt külföldön. Az utazási iroda által kiállított számlában részvételi díj, repülőtéri illeték, biztosítási díj és félpanziós felár van feltüntetve. Költségként elszámolható az út? Oktatás-továbbképzés vagy utazás-kiküldetés? Van-e adó-, illetve járulékvonzata?
4. cikk / 9 Praxishitel átvállalása
Kérdés: A praxishitelt az orvos-bt. átvállalta. Elszámolhatja-e költségként a kamatot és az árfolyamveszteséget, mint a vállalkozás érdekében felmerült költséget? Köteles-e ezeket áthárítani az orvos tagra, akinek semmi személyes külön előnye nem származik abból, hogy a praxist nem ő fizette ki, hanem a bt.-je? Ő tartozik most a bt.-nek a praxis árával. A bt. viszont hasznot húz abból, hogy praxisjoggal rendelkező orvosa van, aki nélkül nem is működhetne.
5. cikk / 9 Szakképzési hozzájárulás háziorvosi tevékenység után
Kérdés:
A Számviteli Levelek 252. számában az 5166. kérdésben fogorvosi tevékenységet végző bt.-ről volt szó. Vonatkozik-e a szakképzésihozzájárulás-mentesség az egyéni vállalkozóként működő háziorvosra és az alkalmazottaira?
6. cikk / 9 Szakképzési hozzájárulás fogorvosi tevékenység után
Kérdés: Fogorvosi tevékenységet folytató betéti társaság az általa foglalkoztatott fogorvos és asszisztencia részére kifizetett bérköltség után szakképzési hozzájárulást fizetett. Az OEP-től kapott tájékoztatás és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján – értelmezésünk szerint – a betéti társaság mentesül a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Jól értelmezzük az idevonatkozó előírásokat? Ha igen, akkor van-e lehetőség önellenőrzésre?
7. cikk / 9 Háziorvosi bt. szakképzési hozzájárulása
Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltség tekintetében. A háziorvosi tevékenységet ellátó, illetve a gyógyszer-kereskedelmi tevékenységet végző betéti társaság esetében hogyan értelmezhető a fenti jogszabályhely?
8. cikk / 9 Háziorvosi praxisjog elszámolása
Kérdés: Egy orvos-egészségügyi kft. 3 millió forint törzstőkével 3 taggal alakult 2004-ben. Az egyik orvos-tulajdonos magánpraxist vásárolt 8 millió forint értékben. A praxisjogot – a kft. másik 2 tagjának hozzájárulásával – egyrészt a törzstőke 3 millió forintjából, másrészt az egyik orvos tag által nyújtott tulajdonosi hitelből vásárolta meg. A kft. könyveiben a praxisjogot immateriális jószágként mutatja ki. Lehet-e utána értékcsökkenést elszámolni? Lehet-e a tulajdonosi hitel összegét hosszú lejáratú kölcsönként kimutatni?
9. cikk / 9 Lakáson lévő számítógép költségelszámolása
Kérdés: Orvosi tevékenységet végző bt. számítógépet vásárolt. A társaság székhelye a beltag lakása, külön telephellyel nem rendelkezik. Orvosi tevékenységét – szerződés alapján – szakorvosi intézményekben végzi. Elszámolható-e a számítógép értéke 100 százalékban költségként, tekintettel arra, hogy nem zárható ki a magáncélú használat? Megtalálható-e valamely törvényben, hogy ilyen esetben a bekerülési költség milyen aránya érvényesíthető értékcsökkenésként a bt.-nél?
