24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Állampapír értéke
Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
2. cikk / 24 Alapítvány megszüntetése
Kérdés: Alapítvány által fenntartott intézmény egyéb okok miatt megszüntette tevékenységét. Az intézményt, illetve az alapítványt milyen módon lehet megszüntetni, illetve mi lehet a benne lévő eszközök és vagyon sorsa?
3. cikk / 24 Hitelmoratórium alatt a kamat elszámolása
Kérdés: Az alapítvány mikrovállalkozások hitelezésével foglalkozik. Tevékenységét az Szt. és az egyéb szervezetek beszámolókészítéséről szóló kormányrendelet szabályozza, a Hpt. nem vonatkozik rá. A mikrovállalkozások, amelyeknek az alapítvány hitelt nyújtott, éltek a hitelmoratórium lehetőségével, és sem hiteltörlesztést, sem kamatfizetést nem teljesítenek az alapítvány felé. El kell-e bevételként számolni a 2020. évre járó kamatokat, amelyek fizetése a későbbiekben, a moratórium lejárta után fog megtörténni? Amennyiben igen, aktív időbeli elhatárolásként vagy követelésként kezeljük a kamat összegét? Milyen minősítési elvek alapján történjen az adósok minősítése, hiszen semmilyen új információ nem áll rendelkezésre az adósok törlesztési képességéről és hajlandóságáról?
4. cikk / 24 Reprezentáció az egyetemen
Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
5. cikk / 24 Átadás a közösségi alap terhére
Kérdés: Kft.-vé átalakult szövetkezet térítés nélkül alanyi adómentes alapítványnak átadja az irodaként használt kastély jellegű épületet kb. 2 hektár területtel, alapszabályunk szerint a közösségi alap terhére történő kivezetéssel az átalakulás miatt. A felértékelt piaci érték 34 100 E Ft, amelyből a telek 7600 E Ft. Az épületet telekmegosztással adják át. Az épület 1977. évtől a kft., illetve a jogelőd szövetkezet tulajdona. Az épület könyv szerinti értéke nulla. A felújítás miatti ráaktiválás utoljára 1983-ban volt. A kft. és a jogelőd szövetkezet tevékenységei között az ingatlanértékesítés nem szerepel. Ezen térítés nélküli átadás esetében meg kell-e fizetni az áfát?
6. cikk / 24 Nem közhasznú alapítvány beolvadása
Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
7. cikk / 24 Számviteli kormányrendeletek módosítása
Kérdés: A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. Úgy látjuk, hogy az érintett rendeleteket nem módosították, pedig – véleményünk szerint – a számviteli változások ezeket a szervezeteket is érintik.
8. cikk / 24 Alapítvány megszűntnek nyilvánítása
Kérdés: Az alapítványt az ügyész felperes kérésére a bíróság jogerős ítélettel megszűntnek nyilvánította. A Civil Információs Portál adatbázisa szerint is megszűnt, törölték. Van-e az alapítványnak végelszámolási eljárási kötelezettsége? Az alapítvány bankszámláján 15 E Ft van, egyéb eszköze nincs, kötelezettsége a NAV felé 6 E Ft, a fel nem használt 1%-ból. A bíróság ítéletében semmiről nem rendelkezett. Ez egyszerűsített törlésnek minősül? Jogászunk szerint a kuratórium elnöke szeptember 22-e után már nem rendelkezhet az alapítvány ügyeiről. Hogyan fog megszűnni a bankszámla, és a kötelezettség teljesítése után mit kezdünk a maradék 9 E Ft-tal, mert az alapító okirat erről nem rendelkezik?
9. cikk / 24 Adott támogatások elszámolása alapítványnál
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
10. cikk / 24 Reprezentáció alapítványnál
Kérdés: Az alapítvány milyen mértékben számolhat el reprezentációt adómentesen az alapítványnál végzett társadalmi munka után? Van-e bármilyen adófizetési kötelezettsége?