Bérbe vett épületen végzett felújítás

Kérdés: A 2015-ben bérbe vett épületen 2016-ban felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő végzi az állagmegóvást, belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2019 augusztusában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. A felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] ...terhére elszámolni! Célszerű a felújításkénti elszámolást utólag is alaposan, dokumentumokkal alátámasztani. Amennyiben a felújítást hitelt érdemlően nem tudják dokumentálni, akkor indokolt a korrekciót önellenőrzéssel végrehajtani.A számviteli előírásoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja szerint: pénzügyi lízing a hitelintézetekr ő l és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyilízing-szerz ő dés alapján létrejött ügylet. A számviteli törvény nem különbözteti meg egymástól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Szállodák átadása üzemeltetésre

Kérdés: A több szállodából álló cégcsoport üzemeltetésre átadta szállodáit egy társaságnak. Az átadás szobánkénti leltárfelvétellel történt. A szállodákat tulajdonló cégek könyveiben a berendezési tárgyakat tárgyi eszközként tartják nyilván. Az üzemeltetési szerződés szerint a szállodákban lévő berendezési tárgyak selejtezését, pótlását, cseréjét az üzemeltető társaság végzi. A berendezési tárgyak egyedi értéke nagyrészt 100 E Ft alatti. A kis értékű berendezési tárgyak nem az üzemeltető cég tulajdonában vannak, az elszámolt költségeket havonta, a többi költséggel együtt átszámlázzák a megbízó társaságnak. Mikor járunk el helyesen az üzemeltető társaság elszámolásának elkészítése során? Ha az üzemeltető társaság a kis értékű szállodai berendezési tárgyakat készletként kezeli, beszerzéskor anyagköltségként számolja el, év végén a meglévő, fel nem használt felszerelési eszközöket készletre veszi. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a készleten lévő eszközöket átszámlázza a megbízó cégnek. Ha az üzemeltető társaság a kis értékű eszközökről tárgyieszköz-nyilvántartást vezet, az 1. számlaosztályban nullásan, mert az üzemeltető cég egy összegben elszámolja, a tárgyieszköz-nyilvántartó programban megjelenik a darabszám és 0 érték. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a tárgyieszköz-programjában és az 1. számlaosztályban lévő kis értékű eszközök érték nélkül szerepelnek, átszámlázni nem lehet, mert a megbízó társaság azt már egyszer megfizette, a tulajdonában van. Mikor selejtezze le, hogy ne szerepeljenek az üzemeltető cég könyveiben és a tárgyieszköz-kimutatásában?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény előírásait ilyen esetben is meg kell tartani, a gazdasági eseményeket részletes szerződéssel kell alátámasztani, és hitelt érdemlő módon kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Külföldi telephely számvitele, adózása

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!
Részlet a válaszából: […] ...magyarországi könyvelést jellemzően a külföldön (elsősorban a fióktelep nevére) kiállított bizonylatok (számlák), bevallások hitelesített másolatai alapján kell elvégezni. (Az eredeti bizonylatok a fióktelep külföldi adóztatásához szükségesek.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési érték miatti kötelezettséget csökkentő összeg), a másik része pedig a kamat (mivel a pénzügyi lízing eszközben nyújtott hitelnek tekinthető, a kamat a pénzügyi szolgáltatás ellenértéke, és mint ilyen áfamentes). A lízingdíjak jellemzője, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...földterületen megvalósuló épületberuházás a projektcég könyveiben szerepel, és olyan eszköz, amelyet a projektcég felszámolásakor, a hitelezői igények kielégítése érdekében a felszámolás körébe tartozónak kell tekinteni (természetesen az épületberuházáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ingatlanértékesítés fizetési haladékkal

Kérdés: A társaság október 1-jén adásvételi szerződést ír alá ingatlana értékesítésére. A vevőnek a vételárat a szerződés aláírásától számított 60 napon belül kell kiegyenlítenie. Ha ezt nem teszi meg, akkor az eladó elállhat a szerződéstől. Az eladó a teljes vételár megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. A birtokbaadás a vételár megfizetését követő 3 munkanapon belül történik. Mikor kell az eladónak az ingatlant a könyveiből kivezetni? Meddig számolhat el értékcsökkenést? Ha a vevő a vételár egy részét hitelből fedezi, amit a bank közvetlenül az eladónak utal, akkor hogyan kell a vételár bank által utalt részét kezelni, ha nem esik egybe a vételár fennmaradó részének megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza. Az eladónak a jóváírt összegről előlegszámlát kell kiállítania a vevő részére, akkor is, ha a bank a vevő által felvett hitelt írta jóvá az eladó számláján.A kérdés alapján addig nincs birtokba adás, amíg a vevő a teljes összeget meg nem fizeti. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Beruházás támogatásból

Kérdés: Kisvállalkozás ingatlanberuházási pályázaton indult. A beruházás 10% önerőből, 45% hitelből, 45% vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. A vissza nem térítendő támogatást hogyan kell könyvelni, ha a támogatási szerződésben foglaltaknak 3 év alatt kell teljesülniük? A támogatás pénzügyi rendezésére a beruházás üzembe helyezése után kerül sor. Az ingatlant határozatlan ideig, de minimum 10 évig kívánják használni. Az ingatlan nem vagy alig veszít az értékéből. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni? Milyen arányban lehet a kapott támogatást feloldani?
Részlet a válaszából: […] A vissza nem térítendő támogatást csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg lehet könyvelni (a kérdés szerint a beruházás üzembe helyezése után!), T 384 – K 9894, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: T 9894 – K 4832.Ha a beruházást üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

2012. évi beruházás pályázati pénze 2013-ban

Kérdés: Adott egy egyéni vállalkozó, aki a személyi­jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozik 2012-ben. Az egyéni vállalkozó 2013-tól a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya (katás). 2012-ben ingatlanberuházást végez, mely összeg felére megítéli részére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012-ben a pályázati pénzt. Pályázat sorszáma: GOP-2.1.1-11/M. 2012-ben az ingatlan vételárát hitelből kifizetik. 2012. 12. 31-ig a jóváhagyott pályázati pénzösszeg nem érkezik meg a bankszámlájára. Hogyan kell elszámolni a 2012-es személyijövedelemadó-bevallásában ezen beruházást? Bevételként kell-e figyelembe venni a 2012-es szja-bevallásában a pályázati pénz összegét a katára való áttérés miatt? Milyen összeg után számolhat el értékcsökkenést 2012-ben? Katás bevételnek fog számítani, ha 2013-ban megérkezik a pályázati pénz?
Részlet a válaszából: […] Mivel 2012-ben még nem érkezett meg a pályázati pénz – álláspontunk szerint -, a 2012-es személyijövedelemadó-bevallásában ezt a támogatást nem kell bevételként figyelembe venni, és a beruházást nem kell elszámolni. A támogatás 2013-ban lesz katás bevétel, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Átminősített pénzügyi szervezet végelszámolása

Kérdés: A pénzügyi szervezet pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonták, végelszámolásra került, ezért a mérlegét át kellett fordítani a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó mérlegre, a sajátos könyvelési tételek átkonvertálására. Korábban lehetősége volt arra, hogy az egy hónapnál régebben lejárt kamatokat csak a 0. számlaosztályban mutassa ki, mint függő kamatot. Úgy gondoljuk, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérlegben ezen függő kamatokat a rendes követelések közé kell visszavezetni. Ez a bevételt növeli, adóvonzata van. Ha értékvesztést számolunk el, az is növeli az adóalapot. A korábbi elhatárolt veszteség viszont csak 50 százalékig csökkenti a 2012. évi adóalapot. Kötelező-e a fentiek szerinti nyitómérleg-korrekciókat elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy igen!A végelszámoló a cégtörvény 107. §-a alapján a végelszámolási nyitómérleg (nyitóleltár) adatait a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján – szükség szerint – korrigálja. Ennek során dönthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
1
2
3
4