9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Kapcsolt vállalkozás, kft. és egyéni vállalkozó
Kérdés: Fennáll-e a Tao-tv. szerinti kapcsoltság a kft. (amelynek 50-50%-os üzletrészével – szavazati jogok megegyeznek az üzletrész mértékével – anya és lánya rendelkeznek) és a katás egyéni vállalkozás között, ha az apa egyéni vállalkozó, és a kft. ügyvezetését az anya látja el?
2. cikk / 9 Kapcsolt vállalkozás (magánszemélyek, ügyvezető)
Kérdés: X és Y cég kapcsolt vállalkozásnak számít-e, ha X cég tulajdonosai két testvér, Júlia 50%-ban és Péter 50%-ban? X céget önállóan jegyző ügyvezetők (az egyik testvér) Júlia és (Júlia és Péter édesapja) Ádám. Y cég tulajdonosa 50%-ban (fenti) X cég, míg másik 50%-ban (Júlia és Péter édesapjának, Ádámnak a felesége) Kata – Kata azonban nem édesanyja Júliának és Péternek! Y céget önállóan jegyző ügyvezetői (az egyik testvér) Péter és (a másik testvér, Júlia férje) Dani. Vagy: Y céget önállóan jegyző ügyvezetői (az egyik testvér) Péter és (Júlia és Péter édesapjának, Ádámnak a felesége) Kata.
Tulajdoni részesedés (%)
Tagok, tulajdonosok X cég Y cég
Júlia, Péter testvére 50
Péter, Júlia testvére 50
Ádám (Júlia és Péter apja) ügyvezető
X 50
Kata (Ádám felesége, aki nem anyja Júliának és Péternek) 50
- Péter és Dani (Júlia férje) vagy ügyvezető
- Péter és Kata ügyvezető
Tulajdoni részesedés (%)
Tagok, tulajdonosok X cég Y cég
Júlia, Péter testvére 50
Péter, Júlia testvére 50
Ádám (Júlia és Péter apja) ügyvezető
X 50
Kata (Ádám felesége, aki nem anyja Júliának és Péternek) 50
- Péter és Dani (Júlia férje) vagy ügyvezető
- Péter és Kata ügyvezető
3. cikk / 9 Kapcsolt vállalkozás, magánszemély tulajdonosok
Kérdés: Adott három vállalkozás, A, B, C Kft., ahol a tulajdoni viszonyok megoszlása: A és B Kft.-ben 50-50%-os tulajdoni részesedéssel bír férj és feleség, C Kft.-t 60-30%-ban a gyermekeik (lányuk és fiuk) és 10%-ban a menyük birtokolja. A kft. ügyvezetői, akik egyedül, önállóan is képviselhetik a kft.-t. A kft. esetén a feleség és a fiúgyermekük, B Kft. esetén a férj, C Kft. esetén a lánygyermekük. A és B Kft. 2004 óta üzleti kapcsolatban állnak egymással, A és C Kft. között nincs üzleti kapcsolat. A Kft. kisvállalkozásnak, B és C Kft. mikrovállalkozásnak minősül. A fenti felállás szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e A-B-C Kft.-k, ha igen, kinek és mikor kell erről bejelentést tenni? Ha kapcsolt vállalkozásai egymásnak, kell-e valamilyen dokumentációt vezetniük?
4. cikk / 9 Belföldi ingatlannal rendelkező társaság szervezetiforma-váltása
Kérdés: Adott egy zrt. ingatlan vagyonnal, 100 jegyzett tőkével, amiben 80%, 5%, 10% és 5% részesedéssel rendelkezik egy offshore cég, egy belföldi társaság és egy-egy magánszemély. Kedvezményezett-e a kft.-vé történő átalakulás, ha a 100 jegyzett tőkében a tulajdoni részek: 20% offshore cég, 5% belföldi társaság, 74% és 1% magánszemély összetételre változnak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az offshore cég a 20% részesedést eladja egy olyan kft.-nek, ahol a 74% részesedésű magánszemély 50%-ban tulajdonos? Érinti-e az esetleges kedvezményezett minősítést, ha a jegyzett tőke 10-re csökken a tőketartalékkal szemben (rendezés), miközben az új 20-5-74-1% tulajdoni arányok nem változnak?
5. cikk / 9 Magánszemélyek kapcsolt vállalkozása
Kérdés: Két magánszemély (férj és feleség) egy gazdasági társaságot hoztak létre, melyben 50-50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek. A társaság 100%-os tulajdonában áll egy másik gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság2). A társaságok könyvelőjének álláspontja szerint magánszemélyek nem minősülhetnek a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak, így többek között bejelentési kötelezettség sem kapcsolódik a társaságok és a magánszemélyek (férj és/vagy feleség) közötti ügyletekhez. Nyilvánvaló, hogy amennyiben magánszemélyek nem minősülhetnének kapcsolt vállalkozásnak, akkor nem lenne arra szükség, hogy az adóalap-korrekcióval érintett, kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek köréből a törvény kiemelje azon ügyleteket, amelyek egyik oldalán (azaz kapcsolt vállalkozásként) a magánszemélyek egy meghatározott köre (egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek) áll. Helyes a könyvelő fent ismertetett álláspontja? Igaz az, hogy magánszemélyek a Tao-tv. (4. § 23. pont) szerint nem minősülhetnek kapcsolt vállalkozásnak?
6. cikk / 9 Kapcsolt vállalkozás, közeli hozzátartozók
Kérdés: Az alábbi esetben fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony?
1. vállalkozás (bt.)
Tulajdoni hányad: férj 25%, feleség 25%, férj testvére 25%, férj testvérének gyermeke 25%
2. vállalkozás (kft. 1.)
Tulajdoni hányad: férj 100%
3. vállalkozás (kft. 2.)
Tulajdoni hányad: feleség 100%
1. vállalkozás (bt.)
Tulajdoni hányad: férj 25%, feleség 25%, férj testvére 25%, férj testvérének gyermeke 25%
2. vállalkozás (kft. 1.)
Tulajdoni hányad: férj 100%
3. vállalkozás (kft. 2.)
Tulajdoni hányad: feleség 100%
7. cikk / 9 Kapcsolt vállalkozás
Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonos-magánszemély felesége ingatlant ad bérbe a kft.-nek. A kft. egyedüli tulajdonosa a férj. Fennáll-e az Art. 178. §-ának 17. pontja alapján kapcsolt vállalkozási viszony a feleség és a társaság között? (A feleségnek nincs tulajdonrésze a kft.-ben.)
8. cikk / 9 Kapcsolt vállalkozás (magánszemély tulajdonosok)
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két vállalkozás, ha az egyik kft.-ben: "A" 45%-ban, "B" 50%-ban és "C" 5%-ban tulajdonos, a másik bt.-ben: "A" 40%-ban, "B" 50%-ban és "D" 10%-ban tulajdonos? "A" és "B" házastársak, valamint "C" és "D" szintén házastársak. Transzferár-nyilvántartást kötelező-e készíteni, ha igen, melyik vállalkozásnak?
9. cikk / 9 Kapcsolt vállalkozás családtagok között
Kérdés: Az "A" kft.-ben 50%-ban tulajdonos a férj és 50%-ban a feleség. A "B" kft.-ben 10%-ban tulajdonos az anya és 90%-ban a fia. A "C" (evás) kft.-ben 50%-ban tulajdonos az "A" kft.-ben lévő férj testvére és 50%-ban a "B" kft. 90%-os tulajdonosa. Mindhárom társaságban mindkét tulajdonos ügyvezetőként azonos szavazattal is képviseli a cégeket. Az evás "C" társaság rendszeres tevékenységet végez az "A" és a "B" társaság részére. Az Eva-tv. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a fenti társaságoknak a kibocsátott számlák általános forgalmi adóval növelt kétszeres összege után kell-e megállapítaniuk az eva alapját?