Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. előírása szerint beolvadás esetén csak a beolvadó gazdasági társaság (itt a "B" kft.) szűnik meg, a beolvasztó (átvevő) társaság (itt az "A" kft.) változatlan társasági formában tovább működik. Ennek ellenére a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Leányvállalat beolvadása
a leányvállalatba

Kérdés: Az anyavállalat az L1. és L2. leányvállalatok tulajdonosa, a tulajdoni hányad aránya 50-50%. Az L2. társaság beolvad az L1. társaságba. A részesedések könyv szerinti értéke az anyavállalat könyveiben: L1. 158 M Ft, L2. 50 M Ft. Jegyzett tőke L1-nél 250 M Ft, részesedésre jutó 125 M Ft, L2-nél 110 M Ft, részesedésre jutó 55 M Ft. A végleges vagyonmérleg adatai alapján az anyavállalatra jutó saját tőke L1-nél 584 M Ft, L2-nél 60 M Ft, a jogutód L1-nél 644 M Ft. Az anyavállalat könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre. Kivezetésre került a beolvadó (L2.) társaság könyv szerinti értéke, bekerülő részesedés értéke L2 társaság saját tőke arányos része. Az ügylet eredményeként elszámolt 10 M Ft árfolyamnyereséggel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként figyelembevételre került. Az anyavállalat helyesen járt el?
Részlet a válaszából: […] ...kivezetése (a beolvadó társaság könyv szerinti értéke): T 8715 – K 171 (50 M Ft);– a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegével azonos összegű bekerülési érték könyvelése=...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...törvény (Etv.) 33. §-a (1) bekezdésének előírásából következik. Az egyéni cég a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át. Az átalakulás során az egyéni cég köteles a számvitelről szóló törvény átalakulásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...átalakulással kapcsolatos jogi szabályok egyrészt a Ptk.-ban (a jogi személyek általános szabályai, a gazdasági társaságok közös szabályai, az egyes gazdasági társasági típusokra vonatkozó előírások között), másrészt az egyes jogi személyek átalakulásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozónak.Az Evtv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni cég a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át. Így személyes kft.-vé is. A (2) bekezdés alapján az átalakulás során az egyéni cég köteles az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Választott könyvvizsgáló szerepe átalakuláskor

Kérdés: Két társaság elhatározta, hogy a május 31-i mérlegfordulónappal elkészített vagyonmérleg-tervezete lesz az alapja az összeolvadásnak. A jogszabályoknak megfelelően az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzésére független könyvvizsgálót választottak. 2010. 12. 31-i fordulónappal elkészült az egyik társaság éves egyszerűsített beszámolója, amit a társaság állandó könyvvizsgálója auditált. Kérdés, hogy a választott könyvvizsgálónak milyen kötelezettsége van a 2011. 05. 31-i vagyonmérleg-tervezettel kapcsolatban, természetesen az átalakulást végző könyvvizsgálóval való együttműködésen kívül?
Részlet a válaszából: […] ...két üzleti évben a társaságszámára könyvvizsgálatot vagy nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzésétvégezte. A jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójának a gazdasági társaságcégbejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanezenadatok kerülnek (a második oszlop üres), de a vagyonmegosztási javaslatnakmegfelelően megbontva: egyrészt a kiválással létrejövő gazdasági társasághozkerülő, másrészt a változatlan társasági formában tovább működő kft.-nél maradóeszközök,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Kiválás után beolvadás

Kérdés: Az A kft.-ből november 30-án kiválással létrejött a B kft. A cégbejegyzés dátuma december 21. Ezt követően A kft. beolvad a C kft.-be. Van-e törvényi akadálya annak, hogy a két átalakulás egy napon jöjjön létre? A kiválással létrejövő B kft. mikor, milyen hatállyal kapja meg az adószámát? November 30-án B kft. adóalanynak minősül-e, végezhet-e adóköteles tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...cégtörvény) legfontosabb előírásait sem ismeri. Terjedelmi okokból – akérdéshez kapcsolódóan – csak a legfontosabbakat ismertetjük.A gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos jogielőírásokat a Gt. 65-87. §-ai, a cégtörvény 57-61. §-ai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Ügyvédi iroda szétválása

Kérdés: Melyek egy ügyvédi iroda jogutóddal történő szétválásának adózási feladatai? Milyen bevallási kötelezettségek kapcsolódnak a szétváláshoz?
Részlet a válaszából: […] ...iroda vagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési, vagyonmegállapításikötelezettségére, az átalakulási eljárási szabályaira a gazdasági társaságokrólszóló törvény átalakulásra vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni. AzSzt. 144. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségekre.Végleges vagyonmérlegAz átalakuló egyéni cég és az átalakulással létrejövő kft.végleges vagyonmérlegét a jogutód gazdasági társaság (a kft.) átalakulásanapjával, a cégbejegyzést követő 90 napon belül kell elkészíteni és acégbíróságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.
1
2
3