Elhatárolt árfolyamveszteség forintról euróra való áttérésnél

Kérdés:

A gazdasági társaság forintban vezeti a könyveit, az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazza. A társaság korábban 10 éves lejáratra kapott forgóeszközeinek finanszírozása céljából kölcsönt a cégcsoporthoz tartozó társaságtól. A szerződés GBP-ben került aláírásra. A forint árfolyamának 2022. évi gyengülése miatt jelentős nem realizált árfolyamvesztesége volt a társaságnak. A cég döntése alapján az árfolyamnyereséggel nem fedezett árfolyamveszteséget elhatárolta. 2024. január 1-jétől a társaság eurós könyvvezetésre tér át. A kapott kölcsön továbbra is a GBP-ben marad. A könyvvezetés euróra történő váltásánál hogyan kell kezelni a mérlegátváltás során az elhatárolt árfolyamveszteséget?

Részlet a válaszából: […] A forintról devizára való áttérés szabályait az Szt. 146. §-a tartalmazza. Az (1) bekezdés szerint a forintban elkészített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2019. 02. 20-án zárt végű hitelviszonyt megtestesítő befektetési jegyeket vásárolt. A bekerülési értéke 100 egység, 2019. 12. 31-én az alap által megadott nettó eszközérték 160 egység. Milyen módon kell és szükséges átértékelni a befektetési jegyeket?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az óvatosság számviteli alapelvet a befektetési jegyek esetében is alkalmazni kell. Ebből az következik, hogy csak a biztos nyereséget lehet kimutatni az év végi értékelés során is.Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján a befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...álló vagyoni betét aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. A kérdésből az sejlik fel, hogy a vevő megszerzi a gazdasági társaság vagyoni betétjének egészét. [Amennyiben a vevő vagy a vevő és az Itv. 18. § (4) bekezdés szerinti más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de mi ezt 3 millió Ft-ért vettük. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell a könyvekben nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a gazdaságitársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés (ilyen az üzletrészis) bekerülési értéke vásárláskor a kft. üzletrészéért fizetett ellenérték(vételár). Ez a főszabály! Ha azonban az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Elszámolás az örökössel

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...1990.évi XCIII. törvény (Itv.) alapján: – az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján mentesaz öröklési illeték alól a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét(üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése. Ez abban az esetben alkalmazható, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Tartozásátvállalás ellenérték fejében

Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapítása.Az MRP-szervezet által értékesített részvényeket aprivatizációban részt vevő gazdasági társaság az eladási/vételi áron állománybaveszi: T 171 – K 478.Az MRP-szervezet és a másik gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...esetet lehetne bemutatni. Terjedelmi okok miatt most csak 2-2 esetre adunk elszámolási előírásokat.Vevő által elismert devizakövetelésGazdasági társaságnál legjellemzőbb követelés a vevő által elismert termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...vagyonmérleg-tervezetét alátámasztó vagyonleltár-tervezetben elkülönítetten kell kimutatni azokat az eszközöket, amelyek a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni.Végleges vagyonmérlegAz átalakuló egyéni cég és az átalakulással létrejövő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...átvett részesedésnek?Ha a tőkeemelés előtt a befektető tulajdonában lévő részesedések nyilvántartás szerinti értéke kevesebb, mint a gazdasági társaság tőkeösszegének a részesedésekre jutó (arányos) része, akkor a térítés nélkül kapott új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.