Ügynöki szolgáltatás tartalma

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.
Részlet a válaszából: […] A KSH Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása (TEÁOR '03) szerint:51.1 Ügynöki nagykereskedelem: Ebbe az alágazatba tartozik– a más nevében és javára végzett bizományosi ügylet, ügynöki, árubrókeri tevékenység és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Kiskereskedelmi adó fizetése

Kérdés: Gépjárműalkatrész-kereskedelmi tevékenységet végző társaságként a boltunkban magánszemély vevőket, gépjárműjavító vállalkozóként működő cégeket, egyéni vállalkozókat és más kiskereskedőket is kiszolgálunk. A nagykereskedelmi tevékenység árbevételét és a vállalkozóknak való értékesítés árbevételét a nyilvántartásokban el tudjuk különíteni. Ezért úgy gondoljuk, a kiskereskedelmi adó kapcsán csak a magánszemély vevőknek eladott alkatrészek árbevételével kell számolni. Helyes-e az a meglátás?
Részlet a válaszából: […] ...Az itt leírtak szerint adóköteles kiskereskedelmi tevékenységnek minősülnek a TEÁOR'08 szerint a 45.1 ágazatba – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét -, a 45.32 ágazatba, a 45.40 ágazatba – ide nem értve a motorkerékpár javítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Közúti árufuvarozó áfás egyéni vállalkozó nyílt végű lízingkonstrukcióban új tehergépkocsit lízingel 36 hónapos futamidőre. A lízingcég számlája a teljes vételárról nettó: 25.000 E Ft, áfa nincs feltüntetve. Az első lízingdíj összege: 22.000 E Ft, ez 4685 E Ft áfát tartalmaz. Ez pénzügyileg teljesítve. A további lízingdíjak is tartalmaznak áfát. A lízingszerződésben maradványértékként 1260 E Ft lett feltüntetve a futamidő végén.
1. Értékcsökkenés elszámolása:
Az értékcsökkenés alapja a teljes bekerülési érték, 25.000 E Ft. Helyes-e ez így?
2. Erre a gépjárműre lehet-e fejlesztési tartalékot feloldani? Ennek mértéke a teljes bekerülési érték, vagy csak annyit lehet feloldani, amennyit ténylegesen kifizetett?
3. A vállalkozó igénybe venné év végén a kisvállalkozói kedvezményt. (Nem a zs. pontnak megfelelő kedvezményt, hanem az osztalékalapot csökkentő kedvezményt.) Eszerint a mérték a tárgyévi üzembe helyezett tárgyi eszközök nettó értéke lehet. Ezt a nettó értéket hogyan kell megállapítani, tekintettel a fejlesztési tartalék feloldására, és a lízinggel történő beszerzésre, melyben a kifizetés részletekben történik?
4. A fenti konstrukció szerinti beszerzett egy másik tehergépkocsit. Ezt a korábban beszerzett tehergépkocsit a lízingszerződés lejárta előtt értékesíti.
Hogyan kell elszámolni az értékesítéskor a lízingügyletet? A nettó érték milyen értéken vezethető ki? Kell-e módosítani a korábbi elszámolásokat?
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenés alapja az Szja-tv. 11. számú melléklet II. 2. pont j) alpont szerint a teljes bekerülési érték, azaz 25.000 E Ft.2. A tehergépjármű beszerzésére tekintettel lehet a fejlesztési tartalékot feloldani. Ennek mértéke azonban nem a teljes bekerülési érték,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2005. évben vásárolt kistehergépkocsiját – áfás időszakában – a vállalkozásából kivonja 2015. évben az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése miatt, már alanyi mentes időszakában. Az áttéréskor nem volt korrekciós tételként befizetendő áfa. Kérdésként merül fel, hogy mivel kell bizonyítani a gépjármű forgalmi értékét, milyen bizonylatot kell kiállítani, áfát kell-e fizetni, illetve ha igen, akkor a nettó összeg a vállalkozás bevétele lesz-e?
Részlet a válaszából: […] ...... felhasználja... A hivatkozott előírásokból egyértelműen következik, hogy a vállalkozásból kivont kistehergépkocsit a gépjármű forgalmi értéke alapján áfafizetési kötelezettség terheli a vállalkozásból történt kivonás időpontjához kapcsolódóan....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Autóbontó egyéni vállalkozó

Kérdés: Az autóbontó egyéni vállalkozó térítés nélkül átveszi azokat a használhatatlan gépkocsikat, amelyek forgalmi engedélye lejárt. A gépkocsikból kiszereli a még használható alkatrészeket és azokat értékesíti. Milyen nyilvántartást kell az egyéni vállalkozónak vezetnie az ingyenesen átvett gépkocsikról, az értékesítésre kibontott alkatrészekről? Van-e a folyamatnak adójogi vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen jegyzőkönyvvel valójában a tulajdonába kerül ahasználhatatlan gépkocsi, jogosult azt a telephelyén tartani, szétbontani.Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén visszterhesvagyonátruházási illetéket kell fizetni. A már említett jegyzőkönyvnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé

Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jog­utódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülnek.Vagyonátruházási illetéket kell fizetni az apportáltingatlan, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, továbbá gépjármű,illetve pótkocsi piaci értéke alapján az illetéktörvény 18. §-ának (1)-(2)bekezdése szerint.Olvasói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Egyéni vállalkozásban nem használt személygépkocsi

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2001-2002. években megfizeti a cégautóadót. 2002-ben vásárol egy tehergépjárművet, ezért a továbbiakban nem használja a személygépkocsit a vállalkozásában. Mi a teendő abban az esetben, ha nem adja el a személygépkocsit, illetve ha 2004-ben értékesítésre kerül az autó? Az szja- és áfafizetési kötelezettség hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozásban, majd a későbbiekben magánszemélykénthasznált személygépkocsi összefüggésben akkor van teendő, ha az értékesítésrekerül. A személygépkocsi értékesítésekor kapott összeg nem a vállalkozásbevétele.A magánszemélynek az ingó vagyontárgy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Olvasónk a Számviteli Levelek 59. számában megjelent 1236. válaszunk kiegészítését kérte, elsősorban azzal az esettel összefüggően, ha a vevő a társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, továbbá amiatt, hogy 2003 végéig szja-mentes az a vagyoni érték, amelynek megszerzése visszterhes vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, ez alól kivétel a gépjármű és a pótkocsi formájában megszerzett vagyoni érték.
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 59. számában az 1236. kérdésre adott válasz adózási következményeinek egy részét csak 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. A lakásnak a társaság magánszemély tagja részére a piaci ár alatt történő értékesítése természetbeni juttatásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem

Kérdés: Egyéni vállalkozó cégautóadót fizet 5 évig, s ezen idő alatt nullára amortizálja a tulajdonában lévő személygépkocsit. Az autót a 6. évben értékesíti. Az Szja-tv. 58. §-ának (3) bekezdése szerint az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem megállapításakor a bevételből le kell vonni a magánszemélyt terhelő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységével kapcsolatban költségként elszámolt. Kérdés, hogy az adott esetben a megszerzésre fordított összeget nullának kell-e tekinteni? Kérdés továbbá, hogyan állapítja meg a magánszemély az ingó értékesítésből származó jövedelmet, ha eseti jelleggel költségtérítést kap a munkáltatótól a személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel, amely térítés az értékcsökkenést is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy nullára leírt személygépkocsi esetében a megszerzésére fordított összeg nulla.A munkáltató által a személygépjármű hivatalos használatára tekintettel fizetett költségtérítés az értékcsökkenési leírást nem tartalmazza, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Személygépkocsivá átminősített tehergépjármű áfája

Kérdés: Egyéni vállalkozó évekkel ezelőtt vásárolt egy teherautót. Az áfát levonta. A járművet időközben átalakította, azt átminősítették személygépkocsivá. Mi van a korábban levont áfával?
Részlet a válaszából: […] ...az adó nem lett volna levonható [Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja]. E jogszabályhelynek tipikus esete, amikor az adózó tehergépjárműnek minősülő járművet vesz, és később személygépkocsivá alakítja. Az utólagos szereléssel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
1
2