Egyéni vállalkozónál a fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Árufuvarozó egyéni vállalkozó tehergépkocsit szerzett be, zárt végű lízing konstrukcióban, 4 éves futamidővel. Indulás 2023. november, a teljes bekerülési értéke nettó 32 millió Ft. Az első lízingdíjat pénzügyileg rendezte 2023. novemberben. 2022. évben 40 millió fejlesztési tartalékot képzett, ezt szeretné feloldani a 2023. évi tehergépkocsi-beszerzéssel. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési értékkel szerepel. A fejlesztési tartalékot a teljes bekerülési értékkel oldhatja fel, vagy csak annyi összeggel, amelyet pénzügyileg rendezett?
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztési tartalék nem oldható fel a teljes bekerülési értékkel, csak annyi összeggel, amelyet az egyén vállalkozó pénzügyileg rendezett. Az Szja-tv. 49/B. § (16) bekezdése alapján fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összeg akkor vezethető ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Feltételesen vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A vállalkozás a GINOP-pályázat keretében nyert feltételesen vissza nem térítendő támogatást. A fejlesztési és anyagbeszerzési támogatás összetétele 10,7 M Ft tárgyieszköz-beszerzést és 1 M Ft anyagköltséget tartalmazott, amely a pályázatban szereplő eszközérték 70%-a volt. A vállalkozás 2020-ban 11,7 M Ft támogatási előleget kapott, amely a megítélt támogatás 100%-a volt. A fejlesztéshez kapcsolódóan a vállalkozás 2020-ban 16 M Ft tárgyi eszközt vásárolt, és 2021-ben 2 M Ft anyagbeszerzést valósított meg, ezzel a pályázatban szereplő beszerzéseket befejezte. 2021-ben, az első eredménymérés alkalmával a támogatás 30%-a jóváhagyásra került, 3,45 M Ft értékben. 2021-ben a tárgyi eszközök nyitó értéke 15,7 M Ft volt, az elszámolt értékcsökkenés 1,7 M Ft, a 2021-ben beszerzett anyagok teljes mértékben felhasználásra kerültek az év során. Hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez, anyagbeszerzéshez kapott támogatást 2021-ben? Hogyan kell értelmezni a pályázatban szereplő anyagköltségek támogatását és számviteli elszámolását a követő – várhatóan a pályázati célok teljesítését elfogadó – eredménymérések alkalmával? Kérem, szíveskedjenek az alábbi kérdéseket megválaszolni az Szt. 2021-re vonatkozó szabályai szerint arra az esetre, ha a vállalkozás nem alkalmazza a 2022-től hatályos 33. § (7) bekezdését, és arra az esetre is, ha a 33. § (7) bekezdését a 177. § (84) bekezdése alapján alkalmazza már 2021-ben!
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevételek közé átvezetni, a 8,55%-át a költségek fedezetére kapott támogatások közé a 9634. számlára, a fennmaradó részét a fejlesztési célra kapott támogatások közé a 9646. számlára.Könyvelési tételek:-a kapott támogatási előleg: T 384 – K 4794 [11,7 M...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Támogatott víziközmű építése és térítés nélküli átadása

Kérdés: Nagyberuházás kapcsán víziközmű kiépítése van folyamatban. A kiépítés kivitelezési költségeit társaságunknak kell fedeznie, de ezt követően a kiépített közművet térítésmentesen át kell adnunk az önkormányzatnak. Az elnyert támogatás terhére a közműkiépítés költségét is elszámolhatnánk. Amikor átadom a közművet, az kikerül a könyvekből, hogyan tudnám a hozzá tartozó fejlesztésitámogatás-bevételt elszámolni? Mivel az ingyenes átadáskor ráfordításként számolom el az eszköz értékét, mondhatnám azt, hogy ezt a ráfordítást ellentételezem a fejlesztésitámogatás-bevétellel, de még az is bonyolítja a helyzetet, hogy előfordulhat, hogy csak egy évvel később kapjuk meg a támogatást, mint amikor az eszközt átadom az önkormányzatnak. (Fejlesztési támogatásra az a szabály, hogy csak a folyósításkor, és csak a még hátralévő nettó érték értékcsökkenésének arányában számolhatom el bevételként.) Mi a helyes megoldás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...költségeket – áfa nélkül – a felmerüléskor beruházásként kell elszámolni (befejezetlen beruházás), függetlenül attól, hogy van fejlesztési támogatás vagy nincs.Amikor a víziközmű építése befejeződött, akkor azt térítés nélkül, de az áfa felszámításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Közösen finanszírozott sablon nyilvántartása

Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?
Részlet a válaszából: […] ...tekinti a zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértékhez kapcsolódó hozzájárulásokat nem végleges pénzeszközátadásnak, de az nem fejlesztési hozzájárulás.A kérdés bevezető része szerint a vállalkozás a sablonkészítés finanszírozásába két magánszemélyt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Beruházáshoz kapott támogatási előleg elszámolása

Kérdés: A társaság beruházáshoz kapott előleget. A több évig folyt beruházás befejezésekor (aktiválásakor) a támogató véglegesíti a támogatást (az előleg pénzügyileg kiegészül a támogatás végleges összegére, előfordulhat az is, hogy az előlegből vissza kell fizetni). A projekt fenntartási időszaka alatt felmerülhet olyan esemény, amelynek hatására a támogatás összegéből vissza kell fizetni. Az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani. Mi az a bizonylat, amelynek hatására az előleg megszűnik, és támogatásként kell elszámolni? Hogyan kell elszámolni az ezt követően utalt összeget? Az egyéb bevételt el kell határolni, majd az eszköz élettartama alatt évente fel kell oldani. A bevétel elhatárolása mikor, milyen bizonylat alapján történik? Ha a bevétel elhatárolása különböző időpontokban valósul meg, hogyan kell a feloldást szabályozni? Mi a helyzet akkor, ha az értékcsökkenési leírás elszámolása már megkezdődött, a bevétel elhatárolása viszont még nem történt meg? Az esetleges támogatás-visszafizetést hogyan kell kezelni a feloldás során?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. előírása szerint csökkenteni.Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a támogatásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Előlegből beszerzett eszközök támogatás előtti amortizációja

Kérdés: A fejlesztési támogatás előlegéből beszerzett immateriális javakra, tárgyi eszközökre előbb kezdünk el értékcsökkenést elszámolni, mint ahogyan a 96. Egyéb bevételre el lehet vezetni az előleget. Eltelhet több év is az előlegfolyósítás és a támogatás elszámolásának elfogadása között. Lehet, hogy már nem is lesz értékcsökkenési leírás, amikorra jóváhagyják az elszámolást, vagy kevesebb már a nettó érték, mint a támogatás bevétele. Hogyan kell eljárni, ha az előlegről a bevételre elszámolt fejlesztési támogatás összege, amit halasztott bevételként kell átvezetni, több, mint a támogatási előlegből beszerzett – időközben értékcsökkentett – eszköz nettó értéke, illetve ha az eszközt már csak maradványértéken tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a számviteli előírások szerint a megtörtént gazdasági eseményeket kell a tényleges megvalósulás időpontjában könyvelni, a fejlesztési támogatásokat pedig jellemzően – a támogatási szerződés (megállapodás) megkötését, e szerinti előleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Bérlő által igényelt fejlesztés áthárítása

Kérdés: Az ingatlant bérbe adó társaság a bérlő kérésére, a bérlő igényeinek megfelelően áramkapacitás-növelést hajt végre, és fizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját, amely díjat a bérlő megtérít a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségeit a bérbeadó a határozott ideig tartó bérleti időszakban? Ez okozhat-e későbbi problémát, mivel a fejlesztés hatása a bérleti időszakon túl is érvényesül? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? Van-e jogi lehetősége a fejlesztés továbbszámlázásának? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Lehet közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is rengeteg a kérdőjel. Egy lényeges dologról nem szól a kérdező: mit jelent az áramkapacitás-bővítés, mi indokolja a közműfejlesztésnek minősített munkákat? A bérlő bérbe vette az ingatlant, ami lehet épület, de lehet telek is vagy épület telekkel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: 2013-ban fejlesztési tartalékot képeztünk, és most december hónapban vásárolnánk egy garázst a cég kocsijának tárolására. Ez az összeg 4 millió Ft, amit majd részletekben fizetünk ki. Az adásvételi szerződés és a birtokba adás megtörténik 2017. december 31-ig, de a Földhivatal valószínűleg csak 2018-ban írja a nevünkre. A lekötött tartalékot feloldhatom-e 2017-ben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével -,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Működési célú támogatás nem csak költségekre

Kérdés: A közhasznú nonprofit gazdasági társaság a fenntartótól működési célú támogatásban részesült. Ebből a támogatásból tárgyi eszközök beszerzésére is sor került, továbbá saját termelésű készletet is előállítanak. Az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése alapján el kell-e év végén határolni a kapott működési célú támogatásból tárgyi eszköz beszerzése esetén a még le nem írt nettó értéknek megfelelő összeget, továbbá az év végi készletekből a támogatásból megvalósított készlet értékét? Véleményem szerint az elhatárolást alkalmazni kell.
Részlet a válaszából: […] ...[Mivel a készletfinanszírozás nem minősül beruházásnak, az ennek fedezetére kapott támogatást a véglegesen átvett (kapott) nem fejlesztési célú pénzeszközökön belül elkülönítetten indokolt kimutatni!]Mivel a támogató-fenntartó – a kérdés alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírás nélkül

Kérdés: Az MVH-tól támogatást nyertünk eszközfejlesztésre. Az utófinanszírozási összeget a tőketartalékba kellett könyvelni, nem bevételre. Az eszköz után az értékcsökkenési leírást a 2013. év végén elszámoltuk. A tőketartalékból hogyan kell kivezetni az értékcsökkenési leírást? Hogyan vezethető ki a támogatás, mivel az összeg soha nem lehet bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolás csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehetséges. A kérdésből nem derül ki, hogy az eszközfejlesztésre kapott támogatást miért könyvelték a tőketartalékba? Azért, mert mondták, vagy mert a támogatási szerződésben rögzítették, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
1
2
3
4