43 cikk rendezése:
1. cikk / 43 Ki sem fizetett, de jóváhagyott osztalék az üzletrész értékesítésekor
Kérdés: Gazdasági társaság 2019-ben a 100%-os anyavállalat javára jóváhagyott osztalék egy részét a mai napig nem fizette ki. Időközben az üzletrész 25%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben a felek nem rendelkeztek a ki nem fizetett osztalék sorsáról. A ki nem fizetett osztalék tekintetében, az üzletrész értékesítése következtében változik-e a jogosult személye, vagy főszabályként továbbra is az a tulajdonos jogosult teljes egészében az osztalékra, aki annak jóváhagyásakor a társaság tulajdonosa volt?
2. cikk / 43 Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében
Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
3. cikk / 43 Saját üzletrész utáni osztalék
Kérdés: A társaság 2018 augusztusában osztalékelőleget fizet tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján. A kft. 2018. március 15-től visszavásárolt saját üzletrésszel rendelkezik. A Ptk. szerint a társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg. Hogyan értelmezhető az az előírás, mely szerint a saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között kell törzsbetéteik arányában felosztani? Mi van akkor, ha az osztalékról való döntés időpontjában a saját üzletrészt a társaság már értékesítette, azaz nincs saját üzletrész?
4. cikk / 43 Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat
Kérdés: A számviteli törvényt a 2015. évi CI. törvény több ponton módosította az osztalék megállapításával kapcsolatosan. A módosítás előtt a 39. § (3) bekezdése alapján a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalék jelentette az osztalék forrását. A módosítás pedig az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként történő felhasználását szabályozta. Ezt úgy kell értelmezni, hogy 2015 előtt elsődlegesen a tárgyévi adózott eredmény jelentette az osztalék forrását, ha ennél több osztalékot állapítottak meg, akkor a kiegészítés az eredménytartalékot csökkentette, ezt követően pedig – mivel az osztalék mindig az eredménytartalékból kerül kifizetésre – az eredménytartalék jelenti az osztalék forrását, aminek része természetesen a nyitás után ide vezetett előző évi adózott eredmény is?
5. cikk / 43 Öröklés a gazdasági társaságban
Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
6. cikk / 43 Kiválásos beolvadás
Kérdés: "A" társaságnak 3 belföldi magánszemély tulajdonosa van egyenlő arányban. "A" társaság összes eszköze: 1 000 000 E Ft, jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, eredménytartaléka: 350 000 E Ft, lekötött tartalék: 27 000 E Ft, adózott eredmény: 20 000 E Ft, összes kötelezettség: 600 000 E Ft. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, amelyet a "C" társaságban lévő részesedéssel fizetnek ki a tagoknak. Ezáltal a tagok "C" társaság egyenlő arányú tagjai lesznek. "A" társaságból 20 000 E Ft könyv szerinti értékű ingatlant visznek ki "B" cégbe, amivel az azonnal beolvad "C" társaságba. A kiválással létrejövő "B" cég csak virtuálisan jön létre, vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? A kiválásnál nem válik meg a tag a társaságtól véglegesen klasszikus formában, hanem marad mindenki tag, de ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti 20 E Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimumszabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik 7400 E Ft értékben. A lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből az eszközértékből még hiányzó részt: 20 000-(7400+60) = 12 540 E Ft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet? Vagy megállapodhatnak úgy is, hogy visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant és 20 000 E Ft összegű kötelezettséget? Visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant, 3x20 = 60 E Ft értékű jegyzett tőke mellett 19 940 E Ft eredménytartalékot? Jól gondoljuk, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni? A természetben kiadott részesedés egyik vagyonmérlegben sem szerepel? Kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség?
7. cikk / 43 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
8. cikk / 43 Sajátos törzstőkefeltöltés
Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
9. cikk / 43 Korábban jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék
Kérdés: Alapítókkal szembeni kötelezettségként mutatjuk ki a 2016. év előtti jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. A 2016. évi változások következtében mi lesz ennek a sorsa? Kötelezettség marad, vagy vissza kell vezetni az eredménytartalékba?
10. cikk / 43 Osztalékelőleg euróban
Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?