11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Alapkamat-növekedés kapcsolt vállalkozásnak nyújtott kölcsönnél
Kérdés: Adott egy kft., amely a kapcsolt vállalkozói viszonyban lévő másik kft.-nek 2019-ben kölcsönt nyújtott. A kölcsön kamata fix, a szerződés szerint a folyósításkori jegybanki alapkamat + 5% volt. Most, 2021-2022-ben, mivel a jegybanki alapkamat már 2,9%, felmerül-e a két kft.-nél bármilyen korrekció emiatt? Vagy azzal, hogy a folyósításkori kamat mértéke megfelelt anno a piaci árnak, le vannak védve?
2. cikk / 11 Kölcsön szokásos piaci kamata
Kérdés: Társaságunk szabad pénzeszközeit eddig hitelintézetnél betétben helyezte el 0,15-0,25% kamatra. Kapcsolt vállalkozásunk egy nagyobb értékű ingatlant vásárolt, melyhez cégünk is nyújtott kölcsönt, mindenkori kamata megegyezik az MNB-alapkamattal. Helyesen állapítottuk-e meg a kapcsolt vállalkozásunknak nyújtott kölcsön kamatát?
3. cikk / 11 Szokásos piaci ár
Kérdés: Arra vonatkozóan szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár alkalmazása során helyesek-e az alábbi eljárások. Az eszköz bérleti díját az eszköz amortizációja és a megállapított interkvartilis tartományba tartozó haszonkulcs szorzata adja. A 0-ra leírt eszközök esetén alkalmazható-e, hogy az eredeti amortizációs kulcs mértékét használjuk a helyettesítési érték megállapításánál? Ezenfelül átterhelünk minden olyan költséget, ami az ügylettel kapcsolatos, például bérköltség, biztosítási díj stb. Áthárítható-e még ezenfelül az elszámolt amortizáció is?
4. cikk / 11 Cég által cégnek adott tagi kölcsön
Kérdés: Cégünk az általa több éve alapított cégnek folyamatosan biztosít tagi kölcsönt. El kell-e számolnunk bevételként az alapított cégnek számlázott kamatokat, és az hogyan befolyásolja a társasági adó alapját? Lehet-e mellőzni a kamat számlázását? Megfelelő-e a kamat elszámolása, ha az az alapkamattal történik?
5. cikk / 11 Szokásos piaci kamat
Kérdés: A 4545. kérdés a választott árfolyamra vonatkozik. De ez lehet szokásos piaci ár is? Mivel anya- és leányvállalat közötti eurós pénzátadásról van szó, és nagy összegről, nem mindegy, hogy a kamatot milyen százalékban határozzuk meg. A transzferár-nyilvántartásban az EKB árfolyam + 0,5% kamatot határoztunk meg.
6. cikk / 11 Nyilvántartás a szokásos piaci árról
Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?
7. cikk / 11 Részesedés vétel-eladás
Kérdés: Egy zártkörűen működő mezőgazdasági részvénytársaság (mely mezőgazdasági szövetkezet átalakulásával jött létre) részvényeiből egy külső befektető meg kívánja vásárolni a részvények többségét. Az ellenséges felvásárlás elkerülésére az rt. viszonylag jelentős saját részvényt volt kénytelen felvásárolni a névérték 50%-ának megfelelő árfolyamon. A korábbi években is kizárólag az rt. vásárolt a saját részvényeiből, 10-15% közötti árfolyamon. Kérdés, hogy az szja szempontjából ebben az esetben hogyan kell kiszámítani a szokásos piaci árat, mely alapján dönthető el, hogy képződött-e valakinél értékpapír megszerzéséből származó jövedelem? A korábban felvásárolt részvények már elkeltek, az újonnan vásárolt részvényekért, úgy tűnik, egyik részvényes sem akar adni 50%-ot. Ha pl. 25%-os árfolyamon veszik meg a részvényesek az rt.-től az említett, 50%-on vásárolt részvényeket, képződik-e jövedelmük?
8. cikk / 11 Szokásos piaci ár
Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?
9. cikk / 11 Gazdaságilag nem független felek közötti ár
Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?
10. cikk / 11 Természetbeni juttatás értéke
Kérdés: Társaságunk üzemi konyhát üzemeltet, ahol a dolgozók étkeznek. A konyha működtetésével kapcsolatos áram- és vízdíj, bérleti díj, gázdíj megfizetése természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-ben és 2005-ben? A menü árába nem épültek be a feltüntetett költségek.
