34 cikk rendezése:
1. cikk / 34 Transzferár-nyilvántartás társvállalat részére történő értékesítés esetén
Kérdés: Társaságunk olyan terméket gyárt, amelyet (márkaépítés céljából) egy társvállalatán (kapcsolt vállalkozásán [melynek tulajdonosa a cégünk, valamint a cégünk magánszemély tulajdonosa]) keresztül visz piacra. Fontos kitétel, hogy belföldön társaságunk kizárólag a társvállalata felé értékesít, és a társvállalat (azaz a kapcsolt vállalkozás) sem vásárol máshonnan az adott termékből; ezáltal a cégünk által gyártott termék első piaci szereplője a társvállalatunk. Könnyű belátni, hogy társaságunk valamivel a piaci ár alatt értékesít a társvállalat felé, amely társaság immár a piaci áron tud megjelenni a piacon a termékkel. Amennyiben társaságunk nem a piaci ár alatt értékesítene, hanem piaci áron, úgy a társvállalat – a termék "tényleges" forgalomba hozója – csak a piaci ár felett tudna értékesíteni, hiszen a társvállalatot egyéb költségek is terhelik, ekképp nem lenne versenyképes (létjogosultsága – mely szerint társaságunk "meghosszabbítása" – megkérdőjeleződne). Ebben az esetben (ebben a sajátos piaci helyzetben) is szükséges-e társaságunknak transzferár-nyilvántartást vezetnie, a piaci ártól való eltérést adóalap-növelő tételként beállítania, holott a kapcsolt vállalkozást csak és kizárólag azon célzattal hozta létre, hogy a társaságunk által termelt árucikkel elsődleges piaci szereplőként a piacon megjelenjen.
2. cikk / 34 Transzferár-dokumentációs nyilvántartás
Kérdés: A transzferár-dokumentációs nyilvántartással kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérném állásfoglalásukat. Annak megállapítása, hogy kell-e transzferár-dokumentációt készíteni, szerintünk a következő:
1. Ha fennáll a Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony két adóalany között, akkor ők a rendelet hatálya alá tartoznak.
2. A Tao-tv. 18. § (5) bekezdése alapján azonban csak a kisvállalkozónak nem minősülő cégek esetében áll fenn ezen kötelezettség. Az, hogy az 1. pont szerint érintett fél minek minősül, azt pedig a Kkv-tv. szerint tudom megállapítani. És ez esetben az adatok összevonását csak a cég a cégben relációval rendelkezők esetében kell elvégezni. Így tehát ahol nem áll fenn egymásban való részesedés, azon cégeknél az önálló adataik alapján tudom megállapítani a cégméretet.
Jól gondoljuk a fenti levezetést? Ha a fentiek alapján az egyik cég középvállalkozónak minősül, a másik pedig kisvállalkozónak, akkor csak az előbbinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, vagy esetleg mindkettőnek? Kell-e bármilyen nyilvántartással, számítással rendelkeznie annak a cégnek, amely fenti levezetés alapján nem köteles transzferár-dokumentációval rendelkezni? Avagy kell-e írásos formában bizonyítania, és ha igen, milyen módon azt, hogy ő az adott ügyletet a szokásos piaci ár mellett hajtotta végre? Például, ha ingatlanokat ad bérbe kapcsolt félnek is, és harmadik félnek is, elegendő-e a szerződés, amelyből látható, hogy nem érvényesít a kapcsolt féllel szemben torzított (alacsony vagy magas) árat?
1. Ha fennáll a Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony két adóalany között, akkor ők a rendelet hatálya alá tartoznak.
2. A Tao-tv. 18. § (5) bekezdése alapján azonban csak a kisvállalkozónak nem minősülő cégek esetében áll fenn ezen kötelezettség. Az, hogy az 1. pont szerint érintett fél minek minősül, azt pedig a Kkv-tv. szerint tudom megállapítani. És ez esetben az adatok összevonását csak a cég a cégben relációval rendelkezők esetében kell elvégezni. Így tehát ahol nem áll fenn egymásban való részesedés, azon cégeknél az önálló adataik alapján tudom megállapítani a cégméretet.
Jól gondoljuk a fenti levezetést? Ha a fentiek alapján az egyik cég középvállalkozónak minősül, a másik pedig kisvállalkozónak, akkor csak az előbbinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, vagy esetleg mindkettőnek? Kell-e bármilyen nyilvántartással, számítással rendelkeznie annak a cégnek, amely fenti levezetés alapján nem köteles transzferár-dokumentációval rendelkezni? Avagy kell-e írásos formában bizonyítania, és ha igen, milyen módon azt, hogy ő az adott ügyletet a szokásos piaci ár mellett hajtotta végre? Például, ha ingatlanokat ad bérbe kapcsolt félnek is, és harmadik félnek is, elegendő-e a szerződés, amelyből látható, hogy nem érvényesít a kapcsolt féllel szemben torzított (alacsony vagy magas) árat?
3. cikk / 34 Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása
Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
4. cikk / 34 Alapkamat-növekedés kapcsolt vállalkozásnak nyújtott kölcsönnél
Kérdés: Adott egy kft., amely a kapcsolt vállalkozói viszonyban lévő másik kft.-nek 2019-ben kölcsönt nyújtott. A kölcsön kamata fix, a szerződés szerint a folyósításkori jegybanki alapkamat + 5% volt. Most, 2021-2022-ben, mivel a jegybanki alapkamat már 2,9%, felmerül-e a két kft.-nél bármilyen korrekció emiatt? Vagy azzal, hogy a folyósításkori kamat mértéke megfelelt anno a piaci árnak, le vannak védve?
5. cikk / 34 Kölcsön szokásos piaci kamata
Kérdés: Társaságunk szabad pénzeszközeit eddig hitelintézetnél betétben helyezte el 0,15-0,25% kamatra. Kapcsolt vállalkozásunk egy nagyobb értékű ingatlant vásárolt, melyhez cégünk is nyújtott kölcsönt, mindenkori kamata megegyezik az MNB-alapkamattal. Helyesen állapítottuk-e meg a kapcsolt vállalkozásunknak nyújtott kölcsön kamatát?
6. cikk / 34 Szokásos piaci ár
Kérdés: Arra vonatkozóan szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár alkalmazása során helyesek-e az alábbi eljárások. Az eszköz bérleti díját az eszköz amortizációja és a megállapított interkvartilis tartományba tartozó haszonkulcs szorzata adja. A 0-ra leírt eszközök esetén alkalmazható-e, hogy az eredeti amortizációs kulcs mértékét használjuk a helyettesítési érték megállapításánál? Ezenfelül átterhelünk minden olyan költséget, ami az ügylettel kapcsolatos, például bérköltség, biztosítási díj stb. Áthárítható-e még ezenfelül az elszámolt amortizáció is?
7. cikk / 34 Társas vállalkozások közötti kölcsön
Kérdés: Mi a helyes számviteli és adózási eljárás a társas vállalkozások egymás közötti kölcsöneinek elszámolásával kapcsolatosan, ha kamatmentesen adják és kapják?
8. cikk / 34 Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
9. cikk / 34 Alultőkésítés példákkal
Kérdés: Az alultőkésítési szabályt szíveskedjenek több példán keresztül is bemutatni, mert úgy tudom, sok könyvelő elfeledkezik ennek az alkalmazásáról.
10. cikk / 34 Cég által cégnek adott tagi kölcsön
Kérdés: Cégünk az általa több éve alapított cégnek folyamatosan biztosít tagi kölcsönt. El kell-e számolnunk bevételként az alapított cégnek számlázott kamatokat, és az hogyan befolyásolja a társasági adó alapját? Lehet-e mellőzni a kamat számlázását? Megfelelő-e a kamat elszámolása, ha az az alapkamattal történik?