Ingatlanvásárlási támogatás

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalójának a devizahitel végtörlesztésének elősegítése érdekében munkáltatói kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződésben kamatot is meghatároztak, a kölcsön összegét nem pénzintézeten keresztül folyósították. A szerződésben rögzítették, ha a munkavállaló bizonyos ideig nem szünteti meg a munkaviszonyát, a kölcsön és kamatai megfizetése után háromhavi kölcsönrészletnek megfelelő ingatlanvásárlási támogatásban részesül. A feltételek teljesültek, utalni szeretnénk a támogatást. Milyen adó- és járulékterhei vannak? Hogyan kell elszámolni, bevallani? Milyen bizonylattal kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...pedig lakáscélú támogatásról szól. Az ingatlan gyűjtőfogalom, amely a lakáson kívül magában foglalja a nem lakáscélú épületeket, a földterületet, az egyéb építményeket stb. is.Amennyiben a kérdés szerinti ingatlanvásárlási támogatás nem lakáscélú támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Ingatlanvásárlás áfája

Kérdés: A Számviteli Levelek 190. számában a 3975. kérdésre adott válaszban azt írják: "Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódóan meg kell jegyezni: az eladó – számviteli szempontból – nem ingatlant ad el, illetve a vevő nem ingatlant vásárol, hanem épület(ek)et és hozzá tartozó földrészletet. Áfa szempontjából is ezt kell az ingatlan-nyilvántartással alátámasztani." Ebből az következik, hogy a telek nem osztja a rajta álló felépítmény vagy befejezetlen felépítmény sorsát. Tehát az ingatlan értékesítésekor a telek és az ingatlan bizonyos esetekben mindenképp külön tételként kezelendő és számlázandó, mert eltérő lesz az áfavonzata. A 2008. január 1-je előtt hatályos Áfa-tv. és az azt magyarázó állásfoglalások ezzel ellentétben azt tartalmazták, hogy a telek osztja a felépítmény sorsát. Az új Áfa-tv.-ből ezzel ellentétes gyakorlat azonban nem következik.
Részlet a válaszából: […] ...január 1-je után van így, de így volt évtizedek óta.Ugyanis az ingatlan a számviteli előírások szerint tág fogalom: magábanfoglalja a földterületet, a telket, az épületet, az épületrészt, az egyébépítményeket, mint a víz-, gáz-, elektromos hálózat vezetékeit,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Vissza nem adott foglaló elszámolása

Kérdés: 2003 májusában szerződést kötöttünk földterület vásárlására. A szerződésben a vételár 20 százalékának megfelelő összegű foglalóban állapodtunk meg, amelyet a szerződés aláírásakor megfizettünk az eladónak. Sajnálatos módon vevőink nem fizetnek, piaci kilátásaink sem jók, így az ingatlanvásárlással kapcsolatos fejlesztéseinket sem tudjuk megvalósítani, a terület megvétele okafogyottá vált. Az eladó a foglaló viszafizetéséről nem hajlandó egyezkedni. Társaságunk a megfizetett foglalót elszámolhatja-e a vállalkozás érdekében felmerült költségei között?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem számolhatja el.A foglalót – mint a teljesítéskor visszajáró vagy a teljesítés ellenértékébe beszámító összeget – az Szt. előírásai szerint (az előlegként adott összeggel azonosan) a követelések között kell kimutatni. Ha a foglalót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Ingatlanbeszerzés áfája

Kérdés: A társaság ingatlanforgalmazó és beruházótevékenységet folytat. Esetenként ingatlant vásárolt magánszemélytől, amely felépítményt is tartalmaz. Ezen felépítményt elbontja, és a már üres telken lakóépületet épít, amelyet lakásonként értékesít. Kell-e ez esetben az arányosítással történő áfaelszámolást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...projektekre nézve, úgy valóban nem marad más, mint – kizárásos alapon – az arányosítás.Ugyanakkor az, hogy egy lakás árában a földterülethányad adómentes, még nem jelenti automatikusan az arányosítás kényszerét: a lakásépítés költségei tételesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.