Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] ...is, esetleges társasági adóját is. Feltételezzük, hogy a kérdés szerinti keletkezett hozam már adózott eredmény, amely a kezelt vagyon eredménytartalék-számláján szerepel. Ha ebből kifizetendő összeget írnak elő, akkor azt teljes összegében a kedvezményezettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...számviteli fogalmakkal. Feltételezhetően a 2023. év zárásakor meglévő sajáttőke-adatokat adta meg. Ez esetben azonban az év zárásakor + eredménytartalék nincs, mert az adózott eredményt csak a könyvviteli számlák megnyitása után, 2024. január 1-jével lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] ...forintban van bejegyezve, akkor a könyvviteli nyilvántartásait forintban kell vezetnie. Ha viszont forintban könyvel, az adózott eredményt, az eredménytartalékot forintban mutatja ki, a társaság legfőbb szerve is csak forintban tudja a kifizetendő osztalék egészét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Osztalékelőleg szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Egy kft. két belföldi magánszemély tagja részére 2022 novemberében bruttó 6-6 millió Ft osztalékelőleget fizetett ki a 2022-es év várható eredményének terhére. A kft. 2022 novemberében levonta a 15% szja-előleget, illetve (mivel kivás a cég) 2022. IV. negyedévében kivaalapot növelt a kifizetett osztalékelőleggel. Ugyanakkor szochót nem fizettünk az osztalékelőleg után. 2023 márciusában elfogadta a taggyűlés a 2022. évi beszámolót, melyben tehát 12 millió forint osztalék véglegessé vált. A tagoknak (havi bruttó 330 E Ft a bérük) kifizetett osztalékelőleg után a 2023/03. havi járulékbevallásban a kft.-nek kell-e szochót bevallania, megfizetnie?
330 E Ft×12 hó = 3960 E Ft az éves bruttó bér
232 E Ft×24 hó = 5568 E Ft a felső adófizetési határ
5568 E Ft – 3960 E Ft = 1608 E Ft×13% = 209.040 Ft/hó
Tehát 209.040 Ft×2 fő, ennyit kell bevallanunk a 2308-as havi járulékbevallásban mint szocho, és fizetnünk 2023. 04. 12-ig?
Megjegyzés:
2022. évben osztalékot is fizetett a kft. a tagoknak (a korábbi évek eredménytartalékából), és ott szocho tekintetében számoltunk felső határt, a kft. be is vallotta, és befizette a különbözetet.

Részlet a válaszából: […] A várható eredmény terhére 2022 novemberében fizetett osztalékelőleget nem kellett volna figyelembe venni a kiva-adóelőleg IV. negyedévi összegének meghatározásakor. A Kiva-tv. 23. § (2) bekezdés b) pont szerint az adóelőleg alapjának meghatározásánál csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Osztalékfizetés termőföldben

Kérdés: A kft. osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, és az osztalékot termőföldben fizeti ki a tulajdonosoknak. Mikor keletkezik az osztalék után személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Egy korábbi kérdésre adott válaszuk alapján, "az osztalék kifizetése az ingatlan átadásakor van". Ez a "kifizetés időpontja" legkésőbb a földhivatali bejegyzés időpontja kell, hogy legyen, vagy esetleg lehet ennél későbbi időpont is, amikor ténylegesen megtörténik az átadás?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírásokból az következik, amennyiben az osztalék kifizetése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni azzal, hogy az így keletkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] ...a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke, azaz a szabad rendelkezésű tőketartalék és eredménytartalék képezi. Az alaptőke-emelést a cégbíróságon be kell jegyeztetni, majd a bejegyzést követően lehet kibocsátani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...(megszerzésére)-a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy-a 21. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...(megszerzésére)-a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy-a 21. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Ingatlan kiadása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a Tao-tv. 16-17. §-ai alkalmazásával, annak hatásaival kell számolni.Ha az előző évek negatív előjelűvé tették az eredménytartalékot, akkor a tulajdonosnak kiadandó vagyon (saját tőke) nagyságát befolyásolják a veszteség és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Kata hatálya alól visszatérő nyitómérlege

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő összege 150 ezer forint – 300 ezer-150 ezer = 150 ezer forint mutatható ki, amelyből 100 ezer a jegyzett tőke, és 50 ezer lehet az eredménytartalék.Tekintettel arra, hogy az osztalékadót kiváltó adó alapjában figyelembe nem vett összeg lényegesen meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.
1
2
3
14