14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt
Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
2. cikk / 14 Skontót meghaladó engedmény
Kérdés: Ha az adott skontó 2013-ban 5%, akkor 3% pénzügyi ráfordítás, 2% rendkívüli ráfordítás (elengedett követelés)? A 2% elengedett követelés rendkívüli ráfordításként elszámolt összege a társaságiadó-alapot növeli?
3. cikk / 14 Követelés elévülése, értékesítése
Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
4. cikk / 14 Szellemi termék bekerülési értéke
Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
5. cikk / 14 Csődegyezség, nemteljesítés, beszámítás
Kérdés: Társaságunknál 2010. évben sikeres csődeljárás volt. "A" partnerünknek tartoztunk 10 M Ft-tal. A csődegyezség keretében a tartozás 50%-át elengedték, amelyet 2010-ben rendkívüli bevételként könyveltünk. Sajnos, már az első részletet sem tudtuk fizetni, ezért az egyezség megszűnt, "A" társaság a teljes összeg kiegyenlítését kérte, miközben ezen követeléséből 9 M Ft-ot továbbengedményezett "B" társaságnak. A "B" társaságtól cégünk is követel 9 M Ft-ot, ezért kompenzálással a tartozást és a követelést összevezettük, így csak "A" társaságnak tartozunk 1 M Ft-tal. Kérdéseink: A csődegyezség könyvelése után az "A" társasággal szemben 5 M Ft-ot tartunk tartozásként nyilván, amelyből 9 M Ft-ot a kompenzálással teljesítettünk. Hogyan könyveljük helyesen? Visszakönyveljük a már leírt 5 M Ft-ot, és kimutatunk 1 M Ft tartozást? Vagy csak 4 M Ft-ot könyveljünk vissza, és nem marad 1 M Ft tartozás? Van-e adóalapot módosító hatása? Az "A" partner nyilvántartásában szerepelhet-e az 1 M Ft-os követelés?
6. cikk / 14 Utólag adott/kapott engedmény mértéke
Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
7. cikk / 14 Érték alatti eladás
Kérdés: A cég gépeit, készleteit a nyilvántartási érték alatt adja el egy másik cégnek. Az eladási ár és a nyilvántartási érték közötti különbözet miatt milyen adómódosító tétel keletkezik az egyik, illetve a másik cégnél?
8. cikk / 14 Egyet fizet, kettőt kap
Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.
9. cikk / 14 Akció keretében promóciós termék
Kérdés: Cégünk fűtéstechnikai termékeket (kazán, tároló, radiátor) forgalmazó nagykereskedelmi cég. Különböző akciókat hirdetünk, amelyek egy részénél ajándékot (promóciós terméket) adunk. Kiemelt partnereink feltételhez kötött vásárlások esetén hasznos és értékes eszközöket kapnak, mert vállalják, hogy az éves vásárlásaik során meghatározott arányban vásárolnak környezetbarát termékeket. A másik eset az, amikor minden partnerünk számára elérhető a kedvezmény, aki vállalja az akció feltételeit, az a megvett környezetbarát kazánok után promóciós termékre jogosult. A promóciós termék juttatása úgy történik, hogy azt 1 Ft értékkel kiszámlázzuk a vevőnek a megvásárolt termékkel együtt, vagy utólag az összes kazán alapján. Kérdéseink: a kialakult gyakorlat adójogilag megfelelő-e? Amennyiben nem, milyen következményei lehetnek? Milyen más adókímélő megoldást javasolnak? Helyes lehetne az, ha a számlán a termékkel együtt számlázzuk ki a promóciós ajándékot beszerzési áron, és ugyanekkora értékű engedményt adunk?
10. cikk / 14 Követelés engedményezése
Kérdés: Az "A" kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban álló "B" kft.-nek nagy összegű kölcsönt nyújtott (a 2 éve lejárt követeléseket minősítették át kölcsönné szerződéssel), amit "B" kft. nem tudott visszafizetni. "A" kft. faktorálta – eladta – ezt a kölcsönt 40 százalékért "C" társaságnak. A "C" társaság pénzügyileg rendezte az ellenértéket "A" kft.-nek. Hogyan járjon el "A" kft. helyesen könyvelési és adózási szempontból?
