19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Vagyonkezelésbe adásnál az anyavállalat értelmezése
Kérdés: Szakmai értelmezést kérnék arra vonatkozóan, hogy ha egy magánszemély vagyonrendelőként 100%-os kft.-üzletrészét bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján egy vagyonkezelő társaság kezelésébe adja, értelmezhető-e a számviteli törvény alapján az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolata a vagyonkezelő társaság vagy a kezelt vagyon (mint vállalkozás) és vagyonkezelésbe adott 100%-os üzletrészű kft. között?
2. cikk / 19 Bizalmi vagyonkezelő beszámolója
Kérdés: Készíthet-e a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióban (nem üzletszerű vagyonkezelés) a vagyonkezelő a kezelt vagyon vonatkozásában mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, amennyiben a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A kezelt vagyon könyveiben szerepelnek üzletrészek is (ezek tulajdoni hányadai és szavazati jogai 100%-ban a vagyonkezelőnél vannak). A kezelt vagyon a számviteli törvény értelmében vállalkozónak minősül, ugyanakkor jogi személyiséggel nem rendelkező vagyontömeg. Álláspontunk szerint a kezelt vagyon nem rendelkezik a kezelt vagyonba tartozó társaságok feletti szavazati jogokkal, azt a vagyonkezelő gyakorolja, így számviteli értelemben a kezelt vagyon nem tekinthető anyavállalatnak, ezért az anyavállalatokra vonatkozó kizáró feltételt véleményünk szerint nem kell alkalmazni. A kezelt vagyontömeget egy kft. kezeli (nem üzletszerű vagyonkezelés), amelynek nincs más egyéb tevékenysége. Ő készíthet-e mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, ha a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A bizalmi vagyonkezelő a saját személyes vagyonáról vezeti a könyveit, annak nem részei a kezelt vagyon részeként elkülönített részesedések, így véleményünk szerint ő sem tekinthető számviteli értelemben anyavállalatnak, ami kizárná az egyszerűsített éves és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését.
3. cikk / 19 Piaci értékre alapozott értékhelyesbítés megszüntetése
Kérdés:
A társaság a 2021. üzleti évben még konszolidálásba bevont leányvállalata egy nagy társaságnak. Az anyavállalattal azonos módon élt a tárgyi eszközök értékhelyesbítése elszámolásának lehetőségével. 2022 januárjában az anyavállalat eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló magánszemélynek. A volt leányvállalat egyedi beszámolójának adatai soha nem érték el az Szt. 155. § (3) bekezdésében meghatározott értékeket, tehát önálló könyvvizsgálatra nem kötelezett a cég. Az Szt. 59. § (2) bekezdése szerint az értékhelyesbítések megállapításához az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni akkor is, ha egyébként könyvvizsgálatra nem kötelezett a vállalkozás. Amennyiben az új vezetés, illetve tulajdonos nem szeretné az értékbecslés és a könyvvizsgálat költségét viselni, dönthet-e úgy, hogy a továbbiakban ne legyen a mérlegben a piaci értékre alapozott értékhelyesbítés kimutatva? Ki lehet-e vezetni a könyvekből az értékhelyesbítést és az értékelési tartalékot?
4. cikk / 19 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
5. cikk / 19 Beolvadó társaság könyvvizsgálója
Kérdés: Az "A" kft. beolvad a "B" zrt.-be. Mindkét társaság az anyavállalat leányvállalata. Az anyavállalat könyvvizsgálója auditálhatja-e a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a végleges vagyonmérlegeket?
6. cikk / 19 Kapcsolt vállalkozás konszolidálása
Kérdés: "A" Zrt. (anyavállalat) 80%-os részvénytulajdonosa a "B" Zrt.-nek (leányvállalat). A "B" Zrt.-nek 50% üzletrésztulajdona van a "C" Kft.-ben. Az "A" Zrt. leányvállalatnak minősíti mindkettőt, és bevonja őket a konszolidációba. A "B" és "C" között van folyamatos üzleti kapcsolat, "A" és "C" között nincs. A "C" Kft. üzletrészeinek 50%-a egy magánszemély (az ügyvezető) tulajdonában van. Van-e "A" és "C", illetőleg "B" és "C" között kapcsolt vállalkozási viszony az Szt., valamint a Tao-tv. szerint?
7. cikk / 19 Kapcsolt vállalkozás a számvitelben
Kérdés: Kapcsolt vállalkozások fogalmával kapcsolatosan merült fel az a kérdés, hogyan kell értelmezni a számviteli törvény ide vonatkozó rendelkezéseit: "A" és "B" vállalkozás tulajdonosa ugyanaz a két magánszemély, 50-50% részarányban (és ugyanekkora szavazati aránnyal). "A" vállalkozás ügyvezetője az egyik magánszemély, "B" ügyvezetőjeként a két tulajdonos van kijelölve, önálló képviseleti jogosultsággal. Kapcsolt vállalkozásnak kell-e tekinteni a két vállalkozást? Hogyan kell a "közös vezetésű vállalkozás" kifejezést érteni az egyébként teljesen független vállalkozások közötti kapcsolat megítélésében?
8. cikk / 19 Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél
Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
9. cikk / 19 Részesedés, adott kölcsön, kötelezettség stb. megjelenítése
Kérdés: A beszámoló összeállításához és a gazdálkodóról a beszámolóban bemutatott megbízható, valós kép alátámasztásához szükséges a vállalkozásban lévő részesedés, adott kölcsön vagy a kapcsolt vállalkozással szembeni követelés, rövid és hosszú lejáratú kötelezettség megfelelő mérlegsoron történő megjelenítése. A vállalkozások ilyen jellegű helyes besorolása nem minden esetben egyértelmű. Az alábbi példával kérnék segítséget a vállalkozások helyes besorolásához. Adott a Z Zrt., amelynek jegyzett tőkéje 100 000 E Ft, 10 részvényese van a következő adatokkal: A kft. 22%-kal, B kft. 18%-kal, C kft. 15%-kal, D kft. 12%-kal, E kft. 10%-kal, F kft. 8%-kal, G kft. 7%-kal, H kft. 5%-kal, I kft. 2%-kal, T kft. 1%-kal tulajdonos. Adott egy K kft., amelynek fő tulajdonosa Z Zrt. 45%-os, A kft. 11%-os, B kft. 9%-os, C kft. 8%-os, D kft. 7%-os, E kft. 6%-os, F kft. 5%-os, G kft. 3%-os, H kft. 2%-os, I kft. 2%-os, T kft. 1%-os tulajdoni hányaddal. A Z Zrt. és a K kft. üzleti kapcsolatban állnak egymással, a társaságok vezetője ugyanaz a magánszemély, a Z Zrt. tulajdonosai a Z Zrt.-vel és egymással is üzleti kapcsolatban állnak. Ezek közül mely vállalkozás anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás?
10. cikk / 19 Befektetés román lejben
Kérdés: Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt. A tőkebefizetések euróban és USD-ben történtek. A román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli, a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években mérleg-fordulónapi értékelés nem történt, az árfolyam-különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt, mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejértékét számolta át forintra, és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével. Az értékelés alapján nagy összegű leértékelést kellett elvégezni. Helyesen jár-e el a társaság, vagy a részesedést az utolsó közzétett beszámoló saját tőke lejértékéhez kellett volna hasonlítani?
