13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Interneten közzétett reklámszlogen
Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
2. cikk / 13 Matricázott hűtővitrin kihelyezése értékesítés elősegítésére
Kérdés: Gyártói tevékenységet végző vállalkozásunk a tulajdonában álló, a termékeink emblémájával, reklámszlogenjével felmatricázott hűtővitrint bocsát a partnerkereskedői rendelkezésére abból a célból, hogy azok a termékeinket onnan értékesítsék. A hűtő elhelyezéséért (kihelyezéséért) a kereskedőnek díjat fizetünk. Emellett cégünk megállapodik a kereskedővel arról is, hogy a márkanévvel vagy reklámszlogennel feliratozott, nyomtatott reklámot tartalmazó állványokon (display-eken) elhelyezi termékeinket, továbbá a boltban, áruházban kóstolási standot állítunk fel, és a termékünket népszerűsítő pólót viselő hoszteszeket alkalmazunk. Sok esetben egy ügynökséget bízunk meg a szervezési feladokkal. Az állvány szinte minden esetben cégünk tulajdona, s díjat fizetünk a kereskedőnek az állvány kihelyezéséért. Ezen esetekben beszélhetünk-e reklámadó-kötelezettségről, s ha igen, akkor ki lesz a reklámadó alanya?
3. cikk / 13 Vállalkozás termékeinek népszerűsítése szórólapokkal
Kérdés: Az alábbi ügyletek kapcsán kérem segítségüket a reklámadó-kötelezettség megítélése érdekében. A vállalkozásunk a termékeit kívánja népszerűsíteni, s ehhez szórólapokat gyártat. A legyártatott szórólapokat többféle módon (információs pultra kihelyezés, hoszteszek vállalkozás általi megbízása vagy megbízatása, postai úton való kézbesítés) kísérli meg eljuttatni a vásárlóközönséghez. A hoszteszek a cégünk által rendelkezésre bocsátott, a cég logójával díszített ruhát viselnek. Az is előfordul, hogy a cégünk termékeit forgalmazó áruházlánc akciós újságjában megjelenteti a termékeinket népszerűsítő hirdetést, termékeink fotóját, melyért díjat fizetünk.
4. cikk / 13 Reklámplakátok, szóróanyagok elhelyezése
Kérdés: Cégünk az orvosi rendelőkben helyez el termékeinket népszerűsítő plakátokat, szóróanyagokat. Az orvosi rendelőket működtető vállalkozó háziorvosok, gazdasági társaságok vállalják a plakátok, szóróanyagok kihelyezését akként, hogy azok konkrét helyét a rendelő helyiségében ők maguk választhatják meg, azzal a kikötéssel, hogy azokat jól látható helyre kell elhelyezni. A szóróanyagok elhelyezése vélhetően reklámadó-köteles, azonban kérdéses, hogy jelen esetben ki lesz a reklámadó alanya?
5. cikk / 13 Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya
Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
6. cikk / 13 Reklámújság összeállítása
Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, s reklámújságjában jeleníti meg azokat az árukat, amelyeket forgalmaz. Összeállítjuk a reklámújságban szereplő termékek listáját, fotóját, a nyomdai előkészítéssel és a nyomdai munkával, továbbá a terjesztéssel azonban más-más vállalkozást bízunk meg. Ezen túlmenően egyes beszállítóktól marketing-hozzájárulást kérünk, melynek ellenében a beszállító termékét a reklámújságban kiemelt helyen szerepeltetjük. Ebben az esetben a reklámújság terjesztőjét vagy társaságunkat terheli reklámadó-kötelezettség? Ha társaságunk a reklámadó alanya, akkor mi képezi az adó alapját?
7. cikk / 13 Reklámnak minősülnek-e a webshopon látható fotók, leírások?
Kérdés: Cégünk webshopot is üzemeltet. Kérdésként merült fel, hogy a webshopon látható termékek fotója, a termék leírása saját célú reklámnak minősül-e?
8. cikk / 13 Nyereményakció, nyereménysorsolás reklám-e?
Kérdés: Társaságunk nyereményakciót indított bizonyos termékei vásárlásának ösztönzése érdekében, melynek során magát az akciót is hirdeti, reklámozza szórólapokon, saját weboldalán, továbbá médiahirdetést is alkalmaz. Kérdéses számunkra, hogy a nyereményakció és a nyeremény sorsolása reklámadó-kötelesnek minősül-e, és ha igen, akkor mi lesz az adó alapja?
9. cikk / 13 Közzétevő hiteles nyilatkozata (reklám)
Kérdés: 2015. január 1-jével nem kell 20%-os reklámadót fizetni a reklámközzétevő megrendelőjének, ha bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy a közzétevőtől kérte ugyan annak reklámadó-kötelezettség teljesítéséről szóló nyilatkozatát, ám az számára nem küldte meg azt. A jogszabály szerint hitelt érdemlően igazolni kell a nyilatkozatkérést. Cégünk a közzétevő internetes társasággal csak elektronikus úton áll kapcsolatban. Ezért kérdéses, hogy mi tekinthető hitelt érdemlő igazolásnak, ha a nyilatkozatot interneten keresztül kérjük?
10. cikk / 13 Nem elismert reklámköltség
Kérdés:
A társasági adó alapjának számítása során nem elismert költség a reklámközzététellel összefüggő költség, ráfordítás, ha nem kaptunk nyilatkozatot a reklámadó alanyától annak reklámadó-kötelezettségét illetően. Kérdés, hogy a reklámadó mint ráfordítás e körbe tartozik-e, azaz a reklámadó összegére is vonatkozik-e a korlátozás?
