Gyógyszertörzskönyv nyilvántartása

Kérdés: Gyógyszerforgalmazással és -kereskedelemmel foglalkozó társaság rendszeresen gyógyszertörzskönyvi dokumentációt vásárol, aminek a hatósági engedélyezése (OGYÉI) után forgalmazza (forgalmazhatja) az érintett gyógyszereket. Ezeket a licenceket nem havonta, hanem a szerződésnek megfelelő ütemezésben (több lépcsőben, az utolsó részletet jellemzően a magyar törzskönyvi engedélyezés után) fizeti ki. A törzskönyveket vagyoni értékű jogként aktiválják. Ezen licencek amortizációját hogyan kell, hogyan lehet elszámolni? (Van olyan vélemény, hogy immateriális javakként, ezeknek nincs amortizációjuk.)
Részlet a válaszából: […] ...értékébe. Ha azok gyártójával olyan szerződést kötöttek, hogy a megrendelt mennyiséget részletekben szállítja le, és ezért az ellenértéket részletekben fizetik meg, akkor a vagyoni értékű jog értékének meghatározásakor a szerződés szerinti teljes összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Jogdíjkedvezmény figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)-(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása során – utoljára a 2021. június 30-áig lezáruló adóévben – a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéknek tekintheti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2016. június 30-án hatályos 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Szellemi termék vagy kísérleti fejlesztés

Kérdés: Társaságunk saját szoftverfejlesztéssel foglalkozik, a fejlesztést saját alkalmazottak és külső szoftverfejlesztő végzi. Társaságunk az ezzel kapcsolatos költségeit kísérleti fejlesztésként számolja el. A szoftver már használható és értékesíthető, de folyamatos fejlesztés alatt van, a felmerülő igények és saját ötletek alapján. Ez évben a szoftverrel kapcsolatban már létrejöttek szerződések, amelyek tárgya: szoftverlicenc biztosítása, frissítések rendelkezésre bocsátása, technikai konzultációs lehetőség biztosítása (a szoftver tulajdonjogát társaságunk nem adja át). Az ügyféligények szerint olyan funkciókat fejlesztettünk ki, amelyek a többi ügyfél számára nem elérhetők, de a funkciókhoz való licenchozzáférés a későbbiekben értékesíthető más ügyfeleknek is. Kérdések a számviteli elszámolással kapcsolatban: A kísérleti fejlesztésből szükséges-e átvezetni a szellemi termékek közé a fejlesztett szoftver értékét? A további, folyamatos fejlesztések költségeit hogyan lehet elszámolni, aktiválni? Az egyes, külön-külön kifejlesztett funkciókat lehet-e külön-külön aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartási módját mind a szoftvert átadónál (eladott, bérbe adott), mind a szoftvert átvevőnél (vásárolt, bérbe vett), de az ellenérték árbevételkénti elszámolásának gyakoriságát, összegszerűségét is (egyszer vagy időszakonként).Az első kérdésre így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Royalty elszámolása

Kérdés: Társaságunk tulajdonában van egy szabadalom használati joga (licence), amelyet értékesíteni szeretne úgy, hogy a használati jog vételára egy összegben kerülne számlázásra és kiegyenlítésre, illetve a használati jog vételára egy meghatározott összeg + royalty. Az első esetben a vételár számlázásra kerül, áfával. A második esetben a royaltyt kell számlázni? Számvitelileg hol kell elszámolni? Áfás? A használati jogot az immateriális javak között mutatjuk ki.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírásokat indokolt alkalmazni. A royaltyt tehát az áfa felszámításával számlázni kell, és mint sajátos tevékenység ellenértékét árbevételként kell elszámolni (T 311 – K 91-92, 467). Az áfafizetési kötelezettség az Áfa-tv. 13. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Csomagban értékesített vetítési jog

Kérdés: Egy társaság televíziós csatornát üzemeltet. A csatornán vetített filmek, filmsorozatok licencét a licenctulajdonosok "csomagban" értékesítik: egy szerződésben számos film, illetve filmsorozat vetítési joga kerül értékesítésre. A csomagban lévő filmek vetítési jogát különböző időpontokban kezdődő és végződő, rendszerint 2 vagy 3 éves időszakra (jogperiódusra) bocsátja rendelkezésre a jogtulajdonos. A szerződésben foglalt összesített jogdíj számlázására devizában, rendszerint több részletben (2-6 részlet), elhúzódva kerül sor, többnyire a jogperiódusok érvényességének első egy-másfél évében. Bár a szerződésben foglalt összes jogdíj filmekhez van rendelve – a filmek, a filmsorozatok egyedileg árazva vannak –, de az egyes jogdíjrészletek nem köthetők meghatározott filmekhez, hanem a szerződésben foglalt minden egyes film jogdíját arányosan tartalmazzák. A társaság a filmeket éven túli időszakban hasznosítja. Mi a helyes számviteli elszámolása, nyilvántartása az ilyenformán beszerzett licenceknek? További kérdés: az egyes megoldások esetén milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] ...kell vagyoni értékűjogként könyvelni, célszerűen a nem számlázott szállítókkal szemben (T 113 – K4549). Mivel a szerződésben az ellenértéket devizában határozták meg, annakösszegét a társaság által választott, a szerződés szerinti teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: - a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? - a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? - a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés szerinti készülékek gyártásáraés telepítésére. Ebből az következik, hogy a legyártott és telepítettkészülékek ellenértékét "B" társaság számlázza az "A" társaság felé olyan áron,amilyen árban megállapodtak. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Igénybe vett szolgáltatás áfájának visszaigénylése

Kérdés: Vevőszolgálatunkon németországi áfaalanytól vásárolt számítógépes programmal dolgozunk. A német cég részére év végén licencdíjat fizetünk. A program karbantartását magyar cég végzi, tevékenységéért havi rendszerességgel – áfás számla alapján – fizetünk. Sikerült a németekkel megállapodni, hogy az így felmerült költségeinket átvállalják, amelyet a német fél felé számlázunk. A számlán feltüntetjük, hogy az "áfatörvény területi hatályán kívüli", továbbá azt, hogy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett az adófizetésre. A magyar szolgáltató számlájában szereplő áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnyújtások esetén, ideértve amás tagállamban vagy harmadik ország területén teljesített szolgáltatásnyújtásadó nélküli ellenértékét is – az adóév elejétől, illetve – ha az adóalany évközben jelentkezik be – az adóalanyként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...végzett kutatás, kísérleti fejlesztés az,amikor a vállalkozás a saját eszközeivel és munkaerejével, külső megrendelésre,ellenérték fejében végez kutatásnak, kísérleti fejlesztésnek minősülőtevékenységet.A K+F tevékenység közvetlen saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Licencdíj elszámolása és társasági adója

Kérdés: Gyártási eljárásért – amelyet a használatbaadó 5 éves szerződés alapján továbbfejleszt, aktualizál az éves licencdíj ellenében – a társaság licencdíjat fizet 1998-tól. A társaság az 1998-ban fizetett licencdíjat szellemi termékként vette állományba, és 3 éves használati időt tervezve számolja el az értékcsökkenést. 1999-től az éves licencdíjat költségként számolja el. Helyes-e az eljárás, illetve jogdíjnak minősül-e a licencdíj, és meg kell-e utána állapítani a társasági adót, ha a használatbaadó külföldi illetőségű?
Részlet a válaszából: […] ...20. pontja a jogdíjak között sorolja fel. Ebből következően – hacsak nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a fizetett ellenérték a külföldi személy (Tao-tv. 4. §-ának 27. pontja) adóköteles jövedelme a Tao-tv. 15. §-ában foglaltak szerint. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.