22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Lődíj vadásztársaságnál
Kérdés: A hivatásos vadásznak az elejtett ragadozókért lődíj jár. Meghatározott, milyen lőszer és hány darab adható. Az összeg pénzben is kifizethető, vagy számla ellenében? Milyen egyéb mód lehetséges? A kifizetett összeg adóköteles-e vagy sem? Az egyesületként működő vadásztársaságnál most kezdtem el könyvelni.
2. cikk / 22 Támogatások minősítése
Kérdés: Társaságunk közvetett önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság, amelyet az önkormányzat által elvégzendő közszolgáltatási feladatok ellátására hoztak létre. Az elvégzett közszolgáltatási feladatokat a társaság szolgáltatásként számlázza. Az önkormányzat rendeletben határozza meg a közfeladatok ellátásával járó általános költségek fedezetére biztosított működési támogatások összegét. Ezek a támogatások 2014 júniusától kiegészültek: a választókerületi feladatok ellátásával (anyagjellegű ráfordítások, tárgyieszköz-beszerzések és személyi jellegű ráfordítások finanszírozásával). A támogatás felhasználása tehát széles skálán mozoghat, beleértve akár az utcabútor beszerzését, akár az adott választókerületben végzett parkosítási, zöldterület-gondozási, virágültetési, kátyúzási stb. munkálatokat is (a támogatást nyújtó működési támogatásként adja). Minősíthető-e a fenti támogatás működési támogatásnak, vagy annak jellegéből adódóan a különféle eszközbeszerzésekhez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan kapott támogatást árbevételként kell elszámolni, ebből következően áfás számlát kell kiállítani, áfát kell fizetni? Amennyiben működési támogatás, abban az esetben a beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető-e?
3. cikk / 22 Kiküldetés civil szervezetnél
Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?
4. cikk / 22 Közhasznú vagy vállalkozási tevékenység
Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. (100%-ban önkormányzati tulajdonú) alapító okirata szerint az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: sportlétesítmény működtetése (főtevékenység), nem veszélyes hulladékok gyűjtése, zöldterület kezelése, építményüzemeltetés, sport-, szabadidős képzés, kulturális képzés, sporttevékenység támogatása. A kft. alapító okirata alapján vállalkozói tevékenységet is végez, és a vállalkozási tevékenységei között lényegében megtalálhatók az előbbi közhasznú tevékenységek is. A tevékenységének végzéséhez működési támogatást kap az önkormányzattól, amelyre közhasznú szolgáltatás ellátására szerződést kötöttek. E szerint az önkormányzat megbízza a kft.-t, hogy az alábbi közhasznú feladatokat lássa el: sportlétesítmények működtetése, településbiztonsági szolgáltatás, közutak üzemeltetése, nem veszélyes hulladékok gyűjtése, köztisztasági tevékenység, parkok gondozása, a fák ápolása, zöldterület-kezelés. Kérdések: Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kft. éppen közhasznú vagy vállalkozási tevékenységet folytat? A megrendelő személye, vagy az, hogy milyen szerződés van mögötte, vagy az, hogy kiállítanak-e számlát vagy sem? A tulajdonos önkormányzattól kapott összeg működési célú támogatás vagy ellenérték? Az áfát kell arányosítani? Ha igen, hogyan kell a megosztást elvégezni? Jó megoldás-e az, ha a kft. a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó áfát levonja, a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos áfát pedig nem?
5. cikk / 22 Le nem vonható áfa elszámolása
Kérdés: A nonprofit kft.-nek ebben az évben csak állami támogatásból származó, áfakörön kívüli bevétele volt. Nem volt ellenérték fejében végzett tevékenysége. Ennek megfelelően – véleményünk szerint – a kft.-t nem illette meg az áfalevonás joga. A beszerzések időpontjában tudtuk, hogy olyan tevékenységhez lesznek igénybe véve, amelyek áfa levonására nem jogosítanak. A beszerzéseket bruttó módon az 5. számlaosztályban könyveltük, nem használtuk a 86. számlacsoportot. Helyesen jártunk el?
6. cikk / 22 Különbözet szerinti adózás – használt gépjármű esetén
Kérdés: Ügyfelem használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozik. Ez irányú értékesítéseire az Áfa-tv. 214-227. §-a szerinti adózási módot választotta. A megvásárolt gépjárművekre a társaság költ, azaz javíttatja (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás stb.), alkatrészeket vásárol. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cég nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkenti a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárol egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 M Ft összegért, majd rákölt még 100 E Ft-ot, ezt követően pedig értékesíti 1,2 M Ft-ért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozás árrése, azaz a 100 E Ft alapján végezzük el, tehát a 100 E Ft után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Álláspontom szerint a jármű beszerzési árában a számviteli törvény 47. §-a szerint figyelembe vesszük az "eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összegét", így az Áfa-tv. 215. §-ának b. pontja szerinti beszerzési ár nem csak a jármű viszonteladójának megtérített összeget tartalmazza. Ha nem így járnánk el, akkor véleményem szerint duplán adóztatná a törvény az ilyen értékesítéseket. Önöknek mi az álláspontjuk?
7. cikk / 22 Különbözeti áfa könyvelése
Kérdés: A különbözeti áfa könyvelésére eddig két megoldást láttam. Az egyik: T 867 – K 467, a másik T 911 – K 467. Melyik megoldás a helyes? Valóban csökkenteni lehet az árbevételt az áfa összegével?
8. cikk / 22 Építőipari gépek bérbeadása
Kérdés: A társaság építőipari gépét (földgyalut) bérbe adja egy másik társaságnak kezelőszemélyzettel. A bérleti díjról havonta állítanak ki áfás számlát. A bérleti díj tartalmazza a gép használati díját, a gépet kezelő személy (aki a bérbeadó társaság alkalmazásában áll) díját, a szükséges üzemanyag, karbantartás, javítás költségét külön elszámolás szerint. A befolyt ellenértéket a bérbe adó társaság árbevételként, fizetendő áfaként könyveli, a felmerült költségeket a megfelelő költségnemnél számolja el, azok előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezi. Helyesen járunk-e el? A kibocsátott számlán SZJ-számot tüntessünk fel?
9. cikk / 22 Önkormányzati támogatás minősítése
Kérdés: Közhasznú társaság az önkormányzattól támogatásban részesül, amelynek összegét cél szerinti tevékenységére, illetve az önkormányzat tevékenységét bemutató ingyenes kiadvány elkészítésére és terjesztésére fordítja. A kapott támogatás után kell-e áfát fizetni? A kiadvány elkészítésével kapcsolatban felmerült beszerzések előzetesen felszámított áfája levonható-e?
10. cikk / 22 Intézményfinanszírozási támogatás elszámolása
Kérdés: Közhasznú társaság közművelődési tevékenység folytatására a helyi önkormányzattól intézményfinanszírozási támogatásban részesül. A kapott támogatás áfaköteles-e? Ezzel a tevékenységgel kapcsolatban felmerülő beszerzések (közüzemi szolgáltatások) számláinak áfatartalma levonásba helyezhető-e?
