Internetes weboldallal kapcsolatos bevétel

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó internetes weboldalt szeretne létrehozni, ahol videókat lehetne megnézni, díjfizetés ellenében. A fizetés bankkártyával és mobilvásárláson keresztül történne, ebből lenne a vállalkozónak bevétele, amiből a további videók elkészítését finanszírozná. Az így megszerzett bevételről milyen bizonylatot állítson ki a vállalkozó (számla, nyugta, esetleg e-számla)? Az megoldható, hogy a weboldalon kötelező regisztráció legyen, így hozzáférne a vállalkozó a vevő nevéhez és címéhez. Vagy esetleg elég a bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat mint bizonylat, és arról történik a bevétel könyvelése? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni az ilyenfajta weboldalakon keresztül megszerzett bevételeket? Gondolok itt például a társkereső oldalakra, ahol szintén ilyen módon fizetnek a felhasználók.
Részlet a válaszából: […] A bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat önmagában mint bizonylat nem elégséges a nyilvántartások vezetéshez, mivel azon nincs meg minden olyan adat, amit az Szja-tv. előír. Ez azt jelenti, hogy a bankkivonat mellé kell egy, az egyéni vállalkozó által készített bizonylat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyok közé, ebből következően a kifizetett díj sem képez járulék­alapot. Ezen jövedelmek után egészségügyihozzájárulás- (eho-) fizetési kötelezettség keletkezik, és mivel nem kifizetőtől származik, ezért a magánszemélynek kell megfizetni a 27%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Kölcsön kamatának elengedése

Kérdés: Egyéni vállalkozó tevékenységének végzéséhez üzleti partnerétől jelentős összegű kölcsönt kapott. A kölcsönt bevételszerző tevékenységéhez használta fel, ami gyakorlatilag forgóeszköz-finanszírozást szolgált. A kölcsönt kamatfizetési kötelezettséggel kapta, amiről évente a kölcsönt nyújtó értesítette, de a megállapodás szerint a kölcsön és kamatai a lejáratkor együtt voltak esedékesek. A kölcsönt nyújtó és az egyéni vállalkozó később megállapodtak a kölcsön és kamatainak elengedésében. Az egyéni vállalkozó bevételei között az elengedett kölcsön összegét és az elengedett kamatot kell-e szerepeltetni az elengedés évében, vagy az elengedés miatti adókötelezettség a magánszemélyek adózási szabályai szerint adózik?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozás bevételeként kell számbavenni. Az így megszerzett jövedelem az elengedés évében egyéb jövedelem, amelyután még az Eho-tv. 3. §-a alapján egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdést pontosítani kell. Az egyénivállalkozó egyéni céget alapíthat, de az egyéni vállalkozó egyéni céggé nemalakulhat át.1. Az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál keletkezettés jogszerűen elhatárolt veszteséget a Tao-tv. előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Ajándék nem magánszemélynek

Kérdés: A társaság a forgalom növelése érdekében akciót hirdet, amely szerint a 10 legtöbbet vásárló meghatározott ajándékot kap. A vevők között egyéni vállalkozó és nagykereskedelemmel foglalkozó cég is van. Ha csak viszonteladók között hirdetik meg az akciót, akkor minősülhet-e az ajándék üzletpolitikai célból nyújtott terméknek, és minősülhet-e természetbeni juttatásnak? Milyen tb-, szja-, eho- és áfafizetési kötelezettség merül fel, és az áfa visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt bevétellel a Tao-tv. 7. §-a (1)bekezdésének ly) pontja alapján]. Ebből következően a juttatás után tb-járulék,szja és eho nem merül fel. A juttatás akkor nem áfaköteles, ha kis értékűajándéknak (5000 forintot meg nem haladó értékűnek) minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...ún. gondossági kötelemként is, míg a vállalkozás eredménykötelem. A vállalkozási jogviszonyban tevékenységet kifejtő eredmény létrehozására köteles, a művet létre kell hoznia, mégpedig úgy, hogy az rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Amennyiben ez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Üzleti ajándék

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...annak egész értéke után kell az adókötelezettséget teljesíteni.A reprezentáció és az üzleti ajándékozás címén keletkező adó- és eho-fizetési kötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] ...járulék 11 százalék.Ha a kifizetésre nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kerül sor, akkor százalékos mértékű eho-fizetési kötelezettséget kell teljesíteni, amely az Art. szerinti munkáltatót, illetőleg kifizetőt terheli az általa, az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Szoftverfejlesztés

Kérdés: Kimutathatók-e a szoftverfejlesztés költségei a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, és érvényesíthető-e ezen költségekre a társaságiadó-alap kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.